view from the Visegrád Citadel

Visegrád – 1. rész

Visegrád – királyok nyomában

kirándulás éve: 2022

Kihasználtuk, hogy egy kicsit itthon, Magyarországon lehetünk és kirándultunk egyet Visegrádon. Pontosabban kettőt, mert az egyik hétvégén csak a Fellegvárat és a Salamon-tornyot, a következő hétvégén pedig a Zsitvay-kilátót és a Királyi Palotát néztük meg. De ha valakinek egy egész nap a rendelkezésére áll, akkor ezeket egy nap alatt is kényelmesen végigjárhatja.

Visegrád Magyarország egyik legkisebb városa, de egyúttal az egyik legértékesebb kis ékszerdoboza is. Budapesttől autóval mindössze kb. 45 km-re északra, a Dunakanyarban fekszik. Az 1. hétvégével nagy szerencsénk volt, éppen virágoztak a fák a templom előtt, ami külön vidám, tavaszi díszletet varázsolt. Ráadásul az időjárás is ragyogó napsütéssel ajándékozott meg minket és így még a hatalmas szél is elviselhetővé vált.

flowering alley in Visegrád
virágzó fasor a Visegrádi Keresztelő Szent János-templom előtt

Parkolás

Autóval érkeztünk Budapestről. Úgy vettük észre, hogy a városban, a Királyi Palota környékén nem gond a parkolás, több erre kijelölt helyet is találni. Örömmel láttuk, hogy a parkolók ingyenesek és egyáltalán nem túlzsúfoltak annak ellenére, hogy hétvége volt.

A Fellegvárhoz menet megálltunk az Autós Panorámakilátónál, ahol szintén van néhány parkoló kialakítva, így ott sem volt probléma a parkolás.

Ugyanez nem mondható el a Fellegvárnál lévő parkolóról. Kevés hely áll rendelkezésre, így egy kisebb sor alakult ki az úton, várakozva a bejutásra. Ez a parkoló fizetős, óradíjas és az összeg nem jelképes. Ráadásul csak készpénzzel lehet fizetni, ami okozhat kellemetlen pillanatokat.

A Zsitvay-kilátó parkolója, ami egyúttal a bob pálya parkolója is, szintén fizetős és itt is csak készpénzzel lehet fizetni. Napi díjat számítanak fel, amit mi igen túlárazottnak éreztünk, tekintve, hogy csak a kilátóhoz sétáltunk fel és vissza, ami max. 1 órát vett igénybe, és így is ki kellett fizetni a napidíjat. A parkoló egyébként elég nagy és kongott az ürességtől.

Az Alsó-vár/Salamon-torony parkoló ingyenes és rajtunk kívül nem volt szinte senki. Persze lehet ez annak volt köszönhető, hogy a Salamon-torony jelenleg zárva tart, a nyitás május 1. után várható.

Autós Panorámakilátó

Az 1. úti célunk a Fellegvár volt. Úton a várhoz van egy autós kilátó, ami gyakorlatilag az út szélén kialakított öböl pár parkolóval és paddal. Ragyogó időnk volt, így semmiképpen sem akartunk kihagyni egy kellemes sütkérezést pompás kilátással. Az úton nincs nagy forgalom, így semmi sem zavarja a nyugodt üldögélést, nézelődést.

view of the Dunakanyar
kilátás a Dunakanyarra az Autós Panorámakilátóból

Fellegvár

Feltöltődve a tavaszi napsugarakkal jöhetett a Fellegvár. A vár, a 328 m magas Várhegyen magasodik. A várból a fekvésének köszönhetően csodás a kilátás, és szintén az elhelyezkedéséből adódóan igen huzatos is, különösen ha amúgy is nagy a szél.

view from the Visegrád Citadel
kilátás a Fellegvárból Visegrádra, a Dunára és a Duna túlpartján Nagymaros látszik

A parkolóból egy fa lépcsősor vezet fel a várkapuig, amin keresztül bejutunk a külső várfalon belülre és a jegypénztárhoz. A Fellegvár fizetős, csak belépőjeggyel látogatható. A jegy azonban érvényes a Fellegvárban lévő összes kiállításra.

A jegypénztártól tovább haladva hamar megpillantottuk az alattunk lassan folydogáló Dunát. Már erről a szintről is fantasztikus a kilátás. Nyugat felé a Duna túlpartján terül el Nagymaros. Észak-Nyugatra tekintve rálátunk az Alsó-várra vagy más néven Salamon-toronyra és a római kori Castrum alapjaira épült régi vár romjaira. Északra fordulva látjuk ahogy kettéágazik a Duna, kiválva belőle a Szentendrei-Dunaág, és látszik a két Dunaág közé ágyazódott Szentendrei-sziget északi csücske is.

view from the Citadel - the Szentendre branch of the Danube in the background
kilátás a Fellegvárból – a közeli háttérben a fák között látszanak a régi vár romjai a Sibrik-dombon, a távolabb pedig a Szentendrei-Dunaág a Szentendrei-sziget északi csücskével
I am in the Visegrád Citadel
mögöttem látszik a Fellegvárból induló egykori északi völgyzáró fal maradványain kialakított lépcső

Gyorstalpaló a Fellegvár történetéről

A várat IV. Béla és felesége Laszkarisz Mária királyné építtette a tatárjárás után a XIII. században. A vár akkor a Fellegvárból, az Alsó-várból (vagy más néven Salamon-toronyból) és a Fellegvárat és az Alsó-várat összekötő úgynevezett északi völgyzáró falból (aminek maradványai nyomokban most is láthatóak) állt. IV. Béla király és Mária királyné ezzel a várral kívánt menedéket nyújtani egy lehetséges 2. mongol támadás elől, többek között a Nyulak-szigeti (ma Margit-sziget) zárda apácáinak, ahol lányuk, (Szent) Margit is élt.

Több királyunk is uralkodói központnak használta a Visegrádi várat ezzel Visegrádot az ország fővárosává emelve. Ez alatt az időszak alatt gyakran a Fellegvár adott otthont a koronának, itt őrizték a többi koronázási ékszerrel együtt. Az itt székelő királyaink mind a Fellegvárat, mind az Alsó-várat, mind a Királyi Palotát több ízben is átépíttették.

Az 1. nagyobb bővítést Károly Róbert (I. Károly) király végezte a XIV. században. Ő építtette többek között a Fellegvár köré a 2. falgyűrűt, valamint a városban azt a lakóházat, amelyet a fia, Nagy Lajos (I. Lajos) király palotává építtetett át.

Majd a XV. század elején Luxemburgi Zsigmond emelt egy újabb védőgyűrűt a Fellegvár köré, ez volt a 3. várfal a ma is álló várkapuval.

Az utolsó jelentős átépítés Mátyás király és felesége, Beatrix királyné nevéhez fűződik. Ők adtak késő gótikus megjelenést a meglévő épületeknek a XV. század második felében, és emelték a kultúra és a tudomány egyik európai reneszánsz központjává Visegrádot.

Az aranykor után, Mátyás halálával elkezdődött Visegrád hanyatlása is. A későbbi királyok Budára helyezték székhelyüket, majd a vár a törökök és az osztrákok elleni háborúk folyamatos színhelyévé vált, és a XVIII. század végére használhatatlan állapotba került. A törökök elől elmenekült, majd a XVII-XVIII. században visszatelepülő emberek gyakran használták építkezéseikhez a vár köveit.

Az egykor virágzó vár feltárását és megóvását a XIX. században Viktorin József helyi plébános kezdeményezte. A helyreállítási munkák kisebb-nagyobb megszakításokkal a mai napig folytatódnak.

castle gate of the Visegrád Citadel
várkapu és a hozzá vezető lépcső a parkolóból

Látnivalók a Fellegvárban

A Fellegvár részben van helyreállítva, de alapvetően rom jellegű. De még ilyen romos állapotában is, ott állva a hegy tetején, kecsesen uralja a tájat és meghatározó eleme a látképnek.

A jegypénztár szintjéről, a külső várudvaráról, lépcsőn vezetett tovább az utunk. Ezen keresztül jutottunk be a középső várfal mögé és ezáltal időben visszafelé követve a vár építésének történetét magunk mögött hagytuk Luxemburgi Zsigmond XV. századi várfalát és megérkeztünk Károly Róbert XIV. századi várába. A középső várudvart a várfal mellett később Mátyás király építtette be. Ezen épületek helyén látható jelenleg a Szent Korona kiállítás, a vártörténeti kiállítás és a panoptikum, ahol az egyik jelenet az 1335-ös királytalálkozót kelti életre. Ezen a találkozón vett részt és kötött egyezséget III. Kázmér lengyel király, Luxemburgi János cseh király valamint Károly Róbert magyar király és ez a találkozó és együttműködés szolgált alapul az 1991-ben megalakult Visegrádi Négyeknek (V4) is.

Visegrád Citadel
külső várudvar, a külső és a középső falgyűrű között
central castle wall in the Visegrad citadel
a középső várfal
central courtyard in the Visegrad citadel
várudvar az belső és a középső falgyűrű között, balra az belső várfal, jobbra, a középső várfal mellett jelenleg látható Szent Korona kiállítás, a vártörténeti kiállítás és a panoptikum épülete

Ahogy a képen is látszik van egy javasolt haladási irány, amit érdemes követni, így biztosan nem marad ki semmi látnivaló. Mi is így tettünk, követtük a nyilakat és a középső várudvaron át eljutottunk az eredeti várkapuhoz, ami a Fellegvár déli sarkán található. Itt ismét egy kis lépcsőzés következett, majd áthaladva a legbelső várfalon megérkeztünk IV. Béla XIII. századi várába. Az egykor itt álló épületek a várfallal egyetemben szintén csak rom jellegűek, de így is tekintélyt parancsolnak.

Jelenleg ez a legmagasabb látogatható része a Fellegvárnak. Innen minden irányba lenyűgöző a kilátás. Itt lehet megtekinteni a Középkori fegyvertörténeti kiállítást és az Úri vadászat a középkorban című kiállítást is.

a belső várfal a várkapuval
view from the Visegrád Citadel
kilátás a legbelső várfalról a Dunára
view from the Visegrád Citadel
kilátás a Visegrádi hegyek felé, a vár lábánál látszik a parkoló, a távolban felfedezhető a Zsitvay-kilátó is

A vár belső udvarából keletre, a hegyek felé hagytuk el a Fellegvár legrégebben épült részeit, így érkeztünk meg a külső várudvarra a középső és a külső falgyűrű közé. Itt sétáltuk körbe a várat és érkeztünk vissza a Duna felőli oldalra. Ott lementünk az északi völgyzáró fal maradványain kialakított lépcsőn a kilátó részhez. A nap továbbra is ragyogóan sütött úgyhogy üldögéltünk még egy kicsit gyönyörködve a kilátásban és élveztük a tavaszi napfürdőt.

Visegrád Citadel
a Fellegvár az északi völgyzáró falról nézve
view from the Visegrád Citadel
kilátás az északi völgyzáró falról

Alsó-vár más néven Salamon-torony

Ezután következett a Salamon-torony. A Fellegvártól felfelé indultunk a szerpentinen. Majd a hegytetőn elhagyva a Zsitvay-kilátót és a bob pályát tovább haladva az úton leereszkedtünk a hegy lábához.

Az Alsó-vár, ahogy a nevében is benne van, a hegy aljában épült a Duna parton. A parkolóból egy rövid séta után érkeztünk meg az északi völgyzáró falban lévő várkapuhoz. A kapu masszív, védelmet sugárzó benyomást kelt az emberben. Amikor ott jártunk a kapu ugyan nyitva volt, így be tudtunk menni, de sajnos maga a torony zárva volt, így a tornyot belülről nem tudtuk megnézni.

outside the castle gate at Visegrád Lower Castle
várkapu az északi völgyzáró falban az Alsó-várnál

A várudvaron azonban körbe lehetett sétálni. A torony nehéz, kő falazatával, apró ablakaival és lőréseivel még erőteljesebb, robusztusabb megjelenésű, mint a várkapu. Hatszögletű alaprajzával és 31 m magasságával uralja a körülötte lévő várudvart. A torony annak idején lakó funkciót töltött be, a tetején, a pártázatnál gyilokjáró fut körbe.

A torony 1. emeletéről egy fa híd vezet ki a teraszra, ahová az udvarról is fel lehet jutni egy lépcsőn keresztül. Az ott található díszletek alapján ez lehet a várjátékok egyik helyszíne.

Solomon Tower Visegrad
Salamon-torony
Solomon Tower Visegrad
Salamon-torony a híddal a védett teraszra
protected terrace in the Solomon tower, Visegrad
terasz az Alsó-várban

Gyorstalpaló az Alsó-vár történetéről

Az Alsó-várat IV. Béla a Fellegvárral egyidőben építtethette a XIII. században a tatárjárás után. Ekkor még csak a 6 szögletű torony épülete állt, amit az északi völgyzáró fal kötött össze a Fellegvárral. A völgyzáró fal déli irányban is folytatódott, de ott nem futott fel egészen a Fellegvárig.

Az Alsó-vár is több átépítésen ment keresztül az évszázadok folyamán. Az 1. jelentősebb bővítést, ugyanúgy, mint a Fellegvár esetében is, Károly Róbert végeztette. Ő alakíttatta ki a hegy felőli oldalon az újonnan felhúzott belső várfalakkal körbezárt teraszt, amire egy királyi pénzverdét is építtetett.

Mátyás király is végeztetett átalakításokat az Alsó-váron. Az ő nevéhez fűződik a Duna felőli oldalon kialakított ágyúterasz megépítése.

Mátyás halála és az utána következő királyok Budára költözése a Fellegvárral hasonló sorsra ítélte az Alsó-várat is. 1540-ben ágyú találatot kapott a torony déli sarka. Az ott keletkezett lyuk egészen az 1920-as évekig szinte változatlanul megmaradt. A rekonstrukció a torony egyes részein fával történt, ami 1950-ben leégett, további károkat okozva a toronyban.

A mai formáját az 1960-as években nyerte el, amikor vasbeton szerkezetekkel építették vissza a hiányzó részeket.

A Visegrádi vár (Fellegvár, Alsó-vár, Palota, északi völgyzáró fal) helyreállítása tavaly, 2021-ben újabb lendületet vett. A tervek szerint 2035-re készül el a vár Mátyás kori állapotát bemutató rekonstrukció.

Az 1. hétvégén nekünk ennyi fért bele a visegrádi kirándulásba, de a kimaradt látnivalókért 2 héttel később visszamentünk, amiről a következő bejegyzésem fog szólni.

we are in the car break, Visegrád
Köszönöm, hogy velünk tartottál!

Ha tetszett a bejegyzés, esetleg hasznosnak találtad és szívesen olvasnál máskor is hasonló útleírásokat és gyakorlati infókat az adott hellyel, utazással kapcsolatban, akkor kövesd az EUtazó/travEUller oldalát a facebookon és az instagramon, hogy értesülj az új bejegyzésekről.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük