Pyramids of Giza, Egypt

Egyiptom 1. rész – Kairó

Egy gyerekkori álom: 11 nap Egyiptomban

utazás éve: 2022

Egyiptom az egyik legrégebbi civilizáció bölcsője, a piramisok, a fáraók otthona. Sok gyerek fantáziáját megmozgatja ez az ókorban virágzó, mára már letűnt világ. Ezzel én sem voltam másként, mindig is vonzott Egyiptom, olyannyira, hogy egy ideig egyiptológusnak készültem.

Az ország területe 2 kontinensen helyezkedik el, nagyobb része Észak-Afrikában, egy kisebb területe pedig Ázsiában, a Sínai-félszigeten fekszik. Több, mint 100 milliós lakosságával a 3. legnépesebb ország Afrikában (Nigéria és Etiópia után). Egyiptom területének nagy részét sivatag borítja, ezért a lakosság az ország területének csupán 5,5 %-át lakja, elsősorban a Nílus menti termőterületeket és a tengerparti részeket.

we are front of the Great Pyramid, Giza, Egypt
mi és a Gízai Nagy Piramis

Tavaly decemberben eljött a régóta vágyott alkalom és 11 napot tölthettem Egyiptomban utazgatva, amivel egyik gyerekkori álmom vált valóra. Sok helyre sikerült eljutnunk, többek között megtapasztalhattuk a főváros, Kairó nyüzsgő forgatagát, felfedeztük a piramisok szűk és izzasztó belsejét, hajóval lecsorogtunk a Níluson Luxorig, belekóstoltunk a sivatag világába és a végén lazítottunk egyet a Vörös tenger partján.  

Ez az utazás rengeteg kalandot és tapasztalatot adott, hatalmas élmény volt, de azért nem ment mindig minden zökkenőmentesen. Saját szervezésben utaztunk, így rengeteg előkészületet igényelt az utazás, amit így utólag is úgy gondolom, hogy szükség volt rá.

ELŐKÉSZÜLETEK

Oltások

Az első és egyik legfontosabb előkészület, hogy beadassuk (vagy felfrissítessük) az Egyiptomba utazáskor javasolt oltásokat (hepatitis A, B, tífusz, veszettség, stb.). Erre érdemes az utazás előtt jó időben gondolni, mert egyes oltások több körösek, így az 1 kört az indulás előtt legkésőbb 1 hónappal be kell adatni.

Javasolt oltások felől otthon, Magyarországon, az oltóközpontokban lehet érdeklődni és beadatni őket. Mi Németországban élünk, itt a Auswärtiges Amt (Külügyi Hivatal) honlapján lehet az ajánlott oltásokról informálódni:

https://www.auswaertiges-amt.de/de/ReiseUndSicherheit/aegyptensicherheit/212622

Az oltásokat a háziorvosunk adta be. Egyes oltásokat a Krankenkasse teljes mértékben fizeti, a többi oltás árát pedig részben visszatéríti (kb. 90%-át) , amihez a receptet és a számlát kell elküldeni a Krankenkassához.

Biztosítás

Érdemes biztosítást is kötni. A biztosítás kiválasztásakor figyelni kell, hogy minden, a számunkra fontos eseményre vonatkozzon a biztosítás. (egészségügyi ellátás, baleset biztosítás, útlemondás, pogyászbiztosítás, felelősség biztosítás, stb.) 

Nekünk éves utas-, baleset-, és külföldi egészségbiztosításunk van, így nem kell minden egyes utazás előtt ezzel foglalkoznunk. Azonban éppen Egyiptomban, már igénybe kellett vennünk a biztosításunkat, ami nagyon jól jött, hogy volt.

Vízum

Egyitomba magyar állampolgárok csak vízummal léphetnek be. A vízum megváltható online, de Egyiptomban leszállás után a repülőtéren is megvásárolható a „Bank” feliratú pultnál fejenkét 25 USD-ért (2022. december). Mi az utóbbit választottuk.

Pénz

Egyiptom pénzneme: EGP vagyis az Egyiptomi Font. 1 Euro = kb. 30 EGP, 1 EGP = kb. 11 Ft

Nekünk többféle bankkártyánk is van, többek között Revolut és Curve is, amik nagyon hasznosak utazáskor a különböző valuták váltására. Azonban egyikkel sem lehet EGP-ban fizetni, ezért az egyiptomi út előtt beszereztünk egy Wise kártyát is, aminek van EGP zsebe is. Végül nem volt nagy segítség ez sem. Ugyan szinte mindenhol tudtunk bármelyik kártyánkkal fizetni, azonban 1-2 kivétellel (pl. Gízai piramisok) nem engedte, hog EGP-ban fizessünk, mindenképpen az automaták/kártyaleolvasók akartak váltani, amit mondanom sem kell, hogy hatalmas haszonnal tettek.

Egyiptomban mindenhol elvárt, már-már kötelező baksist adni, amit szívesen fogadnak EGP mellett USA dollárban is. Az USD annyira kedvelt, hogy bizonyos esetekben nem is lehet a helyi pénzben fizetni. Ilyen pl. a vízum, amit csak USD-ban lehet megvenni, vagy nem egyiptomi állampolgárok esetén a repülőjegy.

De mennyi is az annyi? Ez nagyon változó. Ráadásul volt olyan szállás, ahol miden nap, minden személyzet külön-külön elvárta/elfogadta az adott pénzt, de pl. a hajón nem vette el a személyzet tőlünk a pénzt, és mint kiderült azért, mert utólag a fizetéskor az összes személyzetnek egyben várták a külön erre rendszeresített dobozba a borravalót. Mi sem tudtuk igazán hogy mennyit is kellene adjunk, ezért az egyik helyi idegenvezetőt kérdeztük meg róla. Ezek alapján a takarítónak, recepciósnak 1-1 USD-t adtunk naponta, vagy ha dolgunk akadt velük. Az idegenvezetőnek és a sofőrnek pedig a végén egyben kb. 4 USD/nap-nak megfelelő összeget hagytunk ott.

Utazás

Az elsődleges előkészületek után jöhetett az útiterv részletes kidolgozása. Naná, hogy mindent látni szerettünk volna, azonban decemberről lévén szó, a megmaradt szabadság erejéig tudtunk csak nyújtózkodni. Az elejére terveztük az aktív részt, és a végére a pihenést a tengerparton, így a két végpont már meg is volt: Kairó és Hurghada. Stuttgartból azonban nem indul közvetlen repülőjárat Kairóba, úgyhogy újra frankfurti indulással és érkezéssel kellett számolnunk.

Lassan kialakult a végleges útiterv is:

Stuttgart – Frankfurt – Kairó – Asszuán – Abu Simbel – Asszuán – Luxor – Hurghada – Frankfurt – Stuttgart

Sajnos időhiány miatt fájó szívvel, de le kellett mondanunk Alexandriáról, a Fehér sivatagról és a Sínai félszigetről, amik még igencsak izgatták a fantáziánkat.

Repülő

Fontos lehet az utazás szervezésekor, hogy Egyiptom más időzónában van Magyarországhoz (Németországhoz) képest, mégpedig ott +1 órával előrébb járnak.

view from the plane over Aswan, Egypt
Kilátás a repülőből a Szahara felett

3 úthoz kellett repülőjáratot találnunk:

– Frankfurt – Kairó

Frankfurtból az EgyptAir és a Lufthansa is indít közvetlen járatokat Kairóba naponta többször is. A Lufthansa azonban dupla olyan árakkal dolgozik, mint az Egypair, így maradtunk az EgyptAirnél. Egy kora délutáni járatra (14:40) foglaltunk helyet, egyrészt, hogy ne kellejen túl korán kelni, hiszen még Stuttgartból is el kellett jutnunk Frankfurtba, másrészt szerettünk volna egy szép naplementét látni a repülőről. A menetidő Frankfurt és Kairó között 4 óra.

Budapestről Kairóba szintén az EgyptAirrel lehet utazni (más légitársaságot nem találtam, akik közvetlen járatot indítanának a 2 város között). Budapestről azonban egy jó órával rövidebb a menetidő, azaz csak kb. 3 óra.

– Kairó – Asszuán

Ez a kb. 870 km-es út gyakorlatilag átszeli egész Egyiptomot észak-dél irányban, így nem is volt kérdés, hogy a legkevesebb időt az utazással akkor veszítjük, ha repülővel tesszük meg ezt a távolságot. Szerencsére az EgyptAir minden nap több belföldi járatot is indít a 2 város között, így volt miből választani.

Eredetileg egy kora reggeli járatra vettünk jegyet, ami 5:30-kor indult volna, de ezt a járatot még az egész utazásunk előtt törölték és átraktak minket egy későbbi, 8:00 órakor induló járatukra. Ez kicsit kellemetlen volt, érintette a tervezett programokat is, de nem volt mit tenni.

Kairóból Asszuánba 1,5 órás menetidővel lehet számolni.

– Hurghada – Frankfurt

Hurghadából Frankfurtba több légitársaság is indít gépeket, többek között az EgyptAir, a Condor és az AirCairo is. Mi a Condor 18:25-ös járatára vettünk végül jegyeket. A menetidő Hurghada és Frankfurt között 5 óra.

Hurghada és Budapest közötti útra az AirCairo és a WizzAir járatai között választhatunk. Hurghadából Budapestre is 1 órával kevesebb az út, mint Frankurtba, így itt kb. 4 órás menetidővel kell számolni.

Hajóút

Asszuán és Luxor is az útitervben volt és mivel mindkettő a Nílus mentén fekszik, így adta magát, hogy a kettő között egy kis nílusi hajókázást is beiktassunk. A legegyszerűbbnek végül az tűnt, ha befizetünk egy szervezett nílusi hajóútra. A Viatoron találtunk is egy 4 napos utat, ez volt a legrövidebb. Az utazás állomásai Asszuánból indulva Abu Simbel, Kom Ombo és Edfu volt Luxori érkezéssel. Ezzel ráadásul megvolt 3 éjszakára a szállásunk is oldva.

Ilyen hajóval utaztunk mi is, de a miénket kitakarta ez a hajó.
Busz

Már csak egy utat kellett megoldani, mégpedig Luxor és Hurghada között. Erre nincs sok lehetőség. Ugyan mindkettőnek van repőlütere mégsem közlekedik a 2 város között repülőjárat. Ezen az útvonalon a vasút sincs kiépítve, így maradt a busz. Előre, online szerettük volna megvenni a buszjegyet is, mint az összes többit, de a GoBus honlapján a jegyvásárlás valamiért nem akart működni. Végül Kairóban az 1. napon bementünk egy GoBus irodába, ahol minden probléma nélkül megvettük elővételben a buszjegyet. Luxor és Hurghada közötti menet idő busszal 4 óra, és 320 EGP / fő (Egyiptomi Font), kb. 3.800 HUF.

Transzfer

Stuttgartból Frankfurtba a repülőtérre autóval mentünk. Az autót a repülőtér parkolóházában előre, online lefoglalt helyen hagytuk. Érdemes azonban tudni, hogy a repülőjegyhez a Lufthansanál és az EgypAirnél is ingyenes vasúti transzfer tartozik a lakóhelyed és a repülőtér között.

Annyi rosszat olvastunk a spontán taxizásról Egyiptomban, hogy a transzfereket először uberrel akartuk megoldani. Azonban semmi biztosat nem lehetett előre tudni arról, hogy hogyan sikerül nethez jutnunk rögtön a megérkezéskor, így a bookingon foglaltunk transzfert Kairóban a repülőtérről a szállodáig.

Végül annyira meg voltunk ezzel a transzfer társasággal elégedve, hogy őket választottuk a továbbutazás előtt a szállodából a repülőtérre való kijutáshoz is. Azt már Kairóban foglaltuk online, közvetlenül a társaság oldalán.

Asszuánban a transzfer a repülőtér és a hajó között, valamint Luxorban a hajó és a buszállomás között a 4 napos szervezett nílusi hajóút része volt, így ezzel külön nem kellett foglalkoznunk.

Hurghadában a buszállomásról a szállodába, majd hazautazáskor a szállodából a repülőtérre a transzfert az Egyiptom Nekednél foglaltuk, akik a hurghadai programok megszervezésében is hatalmas segítség voltak.

Frankfurtból a repülőtérről a parkolóházban ránk várakozó autónkkal mentünk haza Stuttgartba.

Szállás

Miután összeállt az útvonal le kellett foglalni a szállásokat.

A szervezett 4 napos nílusi hajóúton a szállásunk a hajón volt, így Asszuánban, Abu Simbelben és Luxorban nem kellett külön szállást keresnünk.

Maradt Kairó és Hurghada. Kairóban sokat gondolkodtunk azon, hogy a belvárosban vagy Gízában legyen-e a szállásunk. Mindkettőnek megvolt a maga előnye és hátránya. Gíza mellette a piramisokra való csodás kilátás szólt. Azonban Gíza elővárosa Kairónak, így a napi programok után nem lett volna olyan egyszerű leugrani egy esti sétára kicsit felfedezni Kairót. A belvárosi szállás előnye az esti barangolás lehetősége volt, azonban itt nyilván húzósabb árakkal kellett kalkulálnunk. Nálunk végül a belváros nyert, ott is a Nílus part, és végül nem is bántuk meg a döntésünket.

A Vörös tengernél olyan szállást szerettünk volna, ahol nem homokos, hanem korallos a tengerpart, így Hurghadától délre, kb. 35 km-re, Sahl Hasheeshben választottunk egy tengerparti szállodát.

A szálloda kiválasztásánál érdemes arra figyelni, hogy Egyiptomban a szállodák csillagozása eltér az európai csillagozástól. Általában elmondható, hogy kb. 1 csillaggal fölé vannak csillagozva.

Bár Egyiptom az árak szempontjából elég kedvező úticélnak számít, azonban Kairóban az árakon látszik, hogy főváros és turisztikai célpont, így ott mi egy 4 csillagos szállodát választottunk. Sahl Hasheeshben azonban már belefért egy 5 csillagos szálloda is.

Akik elsősorban a szállodában és a parton szeretnék tölteni az idejük nagy részét, azoknak megérheti egy all inclusive foglalás. Mi azonban szinte csak aludni terveztünk a szállodában, így Kairóban reggelit, Sahl Hasheesh-ben pedig reggelit és vacsorát kértünk csupán.

Programok

Ahogy már máskor is írtam, mi nem vagyunk azok a nagyon spontán utazók és szeretjük az útazásból a legtöbbet kihozni, ezért általában mindent előre megtervezünk. Így előre keresgéltünk a programok között is. Egyiptomban rengeteg a látnivaló, így elég erősen kell szelektálni, amikor kiválasztjuk, hogy mi fér bele az időbe.

Kairóban a piramisok és a szfinx egyértelműen kihagyhatatlanok, azonban a leglátványosabbak 3 különböző helyszínen vannak. Ott van még a Kopt negyed a Függő templommal, a Citadella az Al-Nassir Mohamed és a Muhammad Ali mecsetekkel, a bazár vagy éppen az Egyiptomi Múzeum is. Kairóban a közlekedés nem olyan egyszerű, így mi végül az ott töltött 2 napra előre fogadtunk egy idegenvezetőt és sofőrt autóval.

A 4 napos szervezett nílusi hajóúton adottak voltak a programok, így azzal nem volt további teendő.

Sahl Hasheeshben – Hurghadában szintén rengeteg program közül lehet válogatni: snorkelezés, búvárkodás, speedboatozás, hajókázás, parasailingezés, sivatagi szafarizás, stb. Több cég ajánlatait is megnéztük, végül egy céget választottunk ki és náluk fizettünk be a különböző programokra.

Regisztráció

Ha már megvan a részletes utiterv, tudjuk, hogy pontosan mikor és hol leszünk, akkor Egyiptomba utazva javasolt regisztrálni a Konzuli Szolgálatnál, amit ezen az oldalon tehetsz meg:

https://konzinfo.mfa.gov.hu/regisztralja-kulfoldi-utazasat

Utazás előtt egyébként is érdemes tájékozódni az ország aktuális helyezetéről a Konzuli Szolgálat oldalán:

https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/egyiptom

Öltözködés

Miután túl vagyunk a legfontosabb előkészületeken jöhet is a csomagolás. De milyen ruhát vigyünk magunkkal Egyiptomba december közepén?

Egyiptom időjárása nagyon eltér az otthonitól, jóval melegebb és csapadékszegényebb. Esővel szinte egyáltalán nem kell számolni.

Decemberben a nappali hőmérséklet 24-26 °C körül mozog, a napon elérheti a 30 °C-t is, így érdemes odafigyelni a nap elleni védelemre is. Este azonban lehűl a levegő, a hőmérséklet 13-15 °C körülire esik vissza.

Mivel elég nagy országról beszélünk, a hőmérséklet eléggé eltér az ország különböző területein. Az ország déli részein, mint Asszuán, Abu Simbel vagy Luxor akár 3-5 °C-kal is melegebb lehet, mint az ország többi részén.

Sok programhoz – a hatalmas távolságok miatt – hajnali indulásra volt szükség, amikor még elég hűvös volt ahhoz, hogy egy pulcsi vagy vékonyabb kabát is szükséges legyen. Azonban amint feljön a nap, rohamosan emelkedni kezd a hőmérséklet, így érdemes rétegesen öltözködni.

we are front of the Temple in Edfu, Egypt
reggeli és esti öltözékünk
I am in Gurdaka, Egypt
napközben azonban sokkal szellősebb ruha is elég volt

Az öltözködéssel kapcsolatban arra is érdemes figyelni, hogy muszlim országról van szó, ezért a nagyon kivágott, semmit sem takaró ruhákat illik kerülni. Ès ez annál inkább igaz, minél délebbre megyünk az országban. Èszakon, Kairóban még a helyik is „lazábban” öltözködnek, a nök gyakrabban viselnek csak kendöt a fejükön (shayla esetleg hijab). Délen azonban ez átvált az egész testet beburkoló ruhába (niqab vagy akár burqa).

Ha mecsetet is tervezünk felkeresni, akkor különösen figyeljünk rá, hogy a karunk, lábunk, dekoltázsunk ne legyen fedetlen. Èn mindig vittel magammal egy sálat is, ha esetleg a fejemet is be kell fedni, de ezt végül sehol nem kérték. Azonban arra számítsunk, hogy a mecsetekbe nem léphetünk be cipövel.Vagy le kell venni és az ajtóban hagyni, vagy ha az ajtóban árulnak cipöre húzható zsákokat, akkor az is lehet egy alternatíva.

Ezek alapján mindenképpen célszerű magunkkal vinni:

  • napvédőkrémet
  • szúnyogrisztót (trópusi szúnyogok ellen, amennyiben a Nílus is szerepel az uticélok között)
  • napszemüveget
  • nyári sapkát, kendőt (a kendő a mecseteknél sem árt, ha van kéznél)
  • szellős ruhákat (rövid és hosszú ujjút/szárút)
  • pulóvert és/vagy vékony kabátot (reggellente és este jó szolgálatot tehet)
  • kényelmes, zárt cipőt, a homok miatt ez a legcélszerűbb (mi nem is vittünk ezenkívül másik cipőt, mindenhová megfelelt)
  • fürdőruhát, amennyiben a tengerpartra is megyünk
  • papucsot

Ezekután nem is maradt más hátra, indulhat az utazás.

1. nap – MEGÉRKEZÉS EGYIPTOMBA

Frankfurtból nem ment teljesen zökkenőmentesen az indulás. A járatunk nem csak 1,5 órás késéssel indult, de időközben megváltoztatták a beszállókaput is. Végül az egyiptomi idő szerint este 9 körül szálltunk le Kairóban. (+1 óra az idő eltolódás Magyarországhoz képest)

A leszállás után az 1. utunk a „Bank” pultjaihoz vezetett, ahol fejenként 25 USA $-ért megvettük a vízumot. Ez gyakorlatilag tényleg csak ennyi, egy egyszerű vásárlás. A Vízum matricájával, az útlevéllel és a repülőn kapott kis kérdőívvel (amit még a repülőn ki is töltöttünk) mentünk az ellenőrzőponthoz, ahol elvették a kérdőívet, beragasztották a vízumot az útlevélbe és még egy pecsétet nyomtak rá. Nem voltak sokan, a Banknál egyáltalán nem volt sor, és az ellenőrzés előtt is gyorsan halad az a pár ember, akik ott álltak.

A feladott bőröndre sem kellett sokat várni. Az egyetlen ami miatt egy kicsit aggódtunk, hogy a lefoglalt transzfer megvár-e minket a késés ellenére. A vízummal és a poggyászokkal felszerelkezve gyorsan megkerestük a repülőtéren az Orange pultját, ahol beszereztük az egyiptomi sim kártyáinkat. Mivel nem akartunk az újratöltésekkel foglalkozni, rögtön 40 gigás kártyákat vettünk fejenként. Most már volt netünk, így rögtön meg is érkeztek a WhatsApp üzenetek a transzfer sofőrjétől, hogy hol vár minket, mert bizony megvárt.

A szállodához érve a szálloda kapuján a taxi csak egy ellenőrzés után hajthatott be. A kapunál elkérték a sofőr papírjait és egy kutyával körbeszimatoltatták az autót.

A szállodába már jóval este 10 után érkeztünk meg. Először nem találták a foglalásunkat, ami már ennyi utazás után eléggé fárasztó volt, de végül csak meglett. A szoba teljesen kulturált volt, kényelmes és tiszta. Bőven itt volt már az ideje az alvásnak.

KAIRÓ

Gyorstalpaló Kairó történelméről

Kairó helyén már i.e. a 6. században is volt település. Ezt a települést ugyan nem egyiptomiak, hanem a perzsák alapították, miután i.e. 525-ben a peluszioni csatában Memphisz melletti csatából a perzsák kerültek ki győztesként és elfoglalták egész Egyiptomot.

Majd i.e. 300 körül jöttek a görögök és Ptolemaiosz fáraónak kiáltotta ki magát megalapítva ezzel a majd 300 éven keresztül a régi egyiptomi fáraók mintájára uralkodó Ptolemaida-dinasztiát. Ők is alapítottak Kairó mai helyén egy várost, Babilon néven (nem összekeverendő a mezopotámiaia (ma Irak) Babilonnal).

Majd i.u. 641-ben jöttek az arabok, akik Babilon helyén felhúzták a saját városukat, el-Fusztát. El-Fusztát neve „sátrat” jelent, ami arra vezethető vissza, hogy az arabok a Babilon ostromakor a város falai előtt álló vezési sátor körül jelölték ki az új városuk helyét. Ez jelenleg Kairó déli részi.

Magát Kairót 969-ben a Fátimidák alapították. A Fátimidák egy tunéziai, síita uralkodóház volt, akik Egyiptom elfoglalása után a Nílus mentére tették át székhelyüket és uralkodásuk központaként megalapították al-Qahirát, azaz Kairót.

1517-ben Egyiptom az Oszmán birodalom része lett, majd 1798 és 1801 között egy rövid időre Napoleon is elfoglalta Kairót.

1882-ben jöttek a brittek és Egyiptom britt protektorátus lett.

1922. február 22-én vált végül Kairó a független Egyiptom fővárosává.

2. nap – Kairó

Másnap reggel szinte nyitásnál ott voltunk a reggelinél, hiszen 7-re volt megbeszélve az idegenvezetővel a találka. A reggelinél amúgy hatalmas volt a választék, nem volt gond, hogy húsmentes ételt válasszak magamnak. A finomabbnál finomabb frissen készített gyümölcslevek korlátlan mennyiségben álltak rendelkezésre.

A Kairóban töltendő 2 napunk teljes programját előre leegyeztettük az idegenvezetővel. Ez mint utólag kiderült azért is fontos, mert az idegenvezetőnek be kell szereznie az engedélyeket azokra a helyekre, ahová elvisz minket. Ezeket az engedélyeket is fel kell mutatniuk, amikor megérkezünk az adott helyre, vagy ha megállítanak ellenőrzésre a rendőrök, márpedig nem egyszer volt is ilyen ellenőrzés az utakon.

7-kor találkoztunk a portán az idegenvezetővel, a hotel előtt pedig ott várt az autó és sofőr. A kijutás sem volt egyszerű a szálloda területéről, az idegenvezetőnek és a sofőrnek is be kellett mutatniuk az engedélyüket és az őr még azt is feljegyezte, hogy kikkel hagytuk el a szállodát.

Szakkara

Az 1. teljes napunk Kairóban a piramisokról szólt. Mi először Gízába szerettünk volna menni és utána Szakkarába, de az idegenvezető megfordította a sorrendet, így először Szakkarát néztük meg.

Szakkara egy falu Kairótól kb. 30 km-re, délre, ami az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek, a temetkezési helye volt. Szakkara éppúgy, mint Gíza, vagy bármely más temetkezési hely az ókori Egyiptomban, a Nílus nyugati partjára épült. A keleti part az élőké, a nyugati part pedig a holtaké volt.

– Dzsószer fáraó lépcsős piramisa

Szakkarában fáraók és tehetősek temetkeztek piramisokba és mintegy 160 masztabába. A leghíresebb közülük Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, ami az 1. és így a legrégebbi piramis, amit építettek. Az i.e. 2700 körül épült piramis tervezője Imhotep volt, polihisztor, többek között építész, akit később istenként is tiszteltek. (régi szép idők J) Imhotep piramisa gyakorlatilag egymásra épített 6 darab masztaba, és ez adja a piramis lépcsős formáját.

Pyramid of Djoser, Saqqara, Egypt
a majd 5.000 éves lépcsős piramis, ami az 1. piramis volt
Pyramid of Djoser, Saqqara, Egypt
Dzsószer lépcsős piramisába külön jegy ellenében be is lehet menni.

A fáraók temetkezési helye, azaz a piramiskörzet mindig több épület együtteséből állt. A leglátványosabb maga a piramis, ahová a fáraók szarkofágját és azokat a tárgyakat, élelmiszereket, szolgák és állatok szobrait helyezték el, amiket a fáraók a túlvilágra is magukkal kívántak vinni.

A másik nélkülözhetetlen építmény a halottitemplom volt, ami az oltárkőnek adott helyet és áldozókápolnaként funkcionált. Kultikus szempontból ez volt a piramis körzet legfontosabb eleme.

Ezenkívül egy másik templom, az un. völgytemplom is fontos része volt a piramiskörzetnek. Ez mindig a Nílus árterének szélére épület, vagyis ez volt a piramis körzet legkeletebbre fekvő építménye. Ehhez kapcsolódott a kikötő, és így a völgytemplom volt a körzet bejárata is. Egyes elképzelések szerint ez adott helyet a fáraó testének a túlvilági utazásra való felkészítésére is, vagyis itt végezhették a mumifikálást.

Mostmár nehéz elhinni, de anno a Nílus ártere Szakkaránál is több km széles volt és elért egészen a szakkarai völgytemplomig. Jelenleg már csak homok tenger veszi körül.

Temple of Saqqara, Egypt
A Völgytemplom bejárata Szakkarában. Hajdan a Nílus ártere terült el a templom előtt, ahol most már csak homoktengert látni.
Temple of Saqqara, Egypt
A Völgytemplom a piramis körzet belseje felől nézve.
– Unisz (Unas) fáraó piramisa

A másik piramis, amit Szakkarában megnéztünk, az Unisz (Unas) fáraó i.e. 2300 körül épült piramisa volt. Ez a piramis, a falain található Piramiszövegek néven ismertté vált rituális és mágikus halotti szövegeiről híres, ami az egyiptomi vallás legelső fennmaradt írásos emléke.

Pyramid of Unas, Saqqara, Egypt
Unisz fára piramisa kívülről nem túl jó állapotban maradt meg.
Pyramid of Unas, Saqqara, Egypt
Belülről azonban sokkal látványosabb, mint a lépcsős piramis belseje.
– Szerapeum

Szakkara másik jelentős építménye a Szerapeum, azaz az ápisz bikák temetője. A Szerapeum egy föld alatti járatrendszer, ami a homokkőben lett kivájva. Ide helyeztek el 64 ápisz bika, vagyis szent bika,  szarkofágját, amiben azonban állítólag egyetlen egy mumifikált bikát sem találtak. Az összképet még színesíti, hogy a Szarkofágok hatalmas méreteinél fogva nem férnek át a Szerapeum jelenleg ismert egyetlen bejáratán. De hát nem ez az egyetlen, a jelenlegi ismereteink szerint, megmagyarázhatatlan dolog a piramisok építése körül J.

Serapeum, Saqqara, Egypt
64 db ilyen ápisz bika szarkofág található a Szerapeumban.

Szakkarából jó időben egyébként lehet látni a Gízai piramisokat is. Amikor ott jártunk is lehetett látni, de az idegenvezető szerint, van amikor sokkal jobbak a látási viszonyok.

Mindkét piramisba és a Szerapeumba is be lehet menni külön-külön belépődíj ellenében.

Gíza

Valamivel dél előtt indultunk tovább a gízai piramisokhoz.

Gíza kb. 9 km-re fekszik a Nílustól, Egyiptom 3. legnépesebb városa (Kairó és Alexandria után), mára már teljesen összeépült Kairóval és a területe elért egészen a gízai piramis körzetig. A gízai piramis körzet a 3 nagy piramisról: Hufu (Kheopsz), Hafré (Khephren) és Menkauré (Mükerinosz) fáraó piramisairól valamint a Szfinxről ismert. (Nekünk főleg a zárójelbe tett görög neveik alapján lehetnek ismerősek, anno legalábbis ezeken a neveken tanították az iskolában.) A 3 nagy piramison kívül több kisebb piramis és masztaba is található a körzetben éppúgy, mint ahogy itt is megmaradt a halotti templom és a völgytemplom is.

Desert, Giza, Egypt
A Gíza piramiskörzet egyik oldalán még sivatag van …
Giza, Egypt
… a másik oldalát azonban már benőtte a város.
– Hufu (Kheopsz) piramisa

Hufu (Kheopsz) piramisa vagy másnéven a gízai nagy piramis egyike a világ ókori hét csodájának, ráadásul a gízai nagy piramis a legrégebbi és egyben az egyetlen ókori „csoda”, ami nem pusztult el az évszázadok során és a mai napig fennmaradt.

Az ókori világ 7 csodája: 1. gízai nagy piramis, 2. Szemiramisz függőkertje, 3. epheszoszi Arthemisz templom, 4. Pheidiasz olümpiai Zeusz szobra, 5. halikarnasszoszi mauzóleum, 6. rodoszi kolosszus, 7. pharoszi világítótorony

Az i.e. 2500-as években épült Hufu (Kheopsz) piramis a 146,6 m-es magasságával 3.800 évig volt a legmagasabb építmény. Mindaddig, amíg a brittek i.u. 1300-as években meg nem építették a Lincoln katedrális középső tornyát is. Azonban a torny nem volt ilyen hosszú életű és 1549-ben egy szélvihar következtében leomlott. Ezutána ismét a Hufu piramis vezette a mezőnyt egészen 1889-ig, az Eiffel-torony befejezéséig, amikor már végleg elveszítette ezt a kivételes címet.

Hufu piramisát Hemiunu herceg tervezte. A piramis építőkövei átlagosan 1 m3 nagyságú és 2 tonna témegű kváderkövek, ez összesen kb. 2,5 millió m3-t és 5 millió tonnát jelent. A piramis 20 év alatt épülhetett fel, és a korábbi feltételezésekkel ellentétben, miszerint rabszolgák dolgoztak volna az építkezéseken, a mai elképzelések szerint szabad munkások és közmunkások voltak az építők.

Hufu piramis körzetének Halotti Temploma és Völgytemploma a mai Nazlet ez-Szimán falu alatt található és nem került feltárásra.

Azonban Hufu piramisához kapcsolódóan több apró mellékpiramis is épült, ami Dzsószernél még egyáltalán nem volt megfigyelhető.

Great Pyramid of Giza, Egypt
a Gízai Nagy Piramis, az ókori 7 csoda egyetlen megmaradt csodája
Great Pyramid of Giza, Egypt
a piramis belsejében a járatok egy része annyira szűk, hogy csak lehajolva lehet benne közlekedni
I am in the Great Pyramid of Giza, Egypt
azonban ahol magasabb a járat, ott is hatalmas a hőség, így pillanatok alatt csurom víz lesz az ember
– Hafré (Khephren) piramisa

Hafré (Khephren), aki Hufu fia volt, az apja piramisa mellé építtette fel a síremlékét. Hafré piramisa eredetileg 143,5 m magas volt (jelenleg 136,4 m magas), ezzel pedig a  2. legnagyobb piramis. Első ránézésre ugyan optikailag magasabbnak tűnik az apja, Hufu piramisától, ami azért van, mert magasabban fekvő részre épült, de a piramis méreteit tekintve nem éri el Hufu piramisának magasságát. Hafré piramisát anno mészkő borította, amit az idők során folyamatosan elhordták róla az emberek.

Hafré piramisa többek között azért is jelentős, mert itt fennmaradt és megfigyelhető a piramis körzet szinte minden eleme, halotti templom, völgytemplom, mellék piramis, stb. A Völgytemploma mellett található a szintén híres szfinx szobor is a szinxtemplommal együtt.

Pyramid of Khafre, Giza, Egypt
Hafré piramisa a 2. legmagasabb piramis
– Szfinx

Mivel a szfinx Hafré piramis körzete mellett található, így egyes vélemények szerint Hafré piramiskörzetéhez tartozik és Hafrét ábrázolja. Más vélemények szerint azonban Hufu arcát viselhette egykor az oroszlántest és Hafré testvére Dszedefré készíttette apjuk, Hufu tiszteletére.

A szfinx, mint szobrtípus eléggé elterjedt volt Egyiptomban, azonban az itt található szfinx a legrégebbi és a legnagyobb ilyen típusú szobor.

A szfinx fejének mérete a testéhez képest eléggé aránytalan, így egyéb elképzelések is születtek, miszerint az eredeti fej megrongálódott és később faragták át emberfejjé ezért is kisebb a mérete a testhez képest.

Sphinx, Giza, Egypt
a megfejthetetlen Szfinx
– Menkauré (Mükerinosz) piramisa

Menkauré (Mükerinosz), aki Hafré fia és Hufu unokája volt, szintén a családi „temetőben” építtette fel a síremlékét. Menkauré piramisa eredetileg 66 m-es (jelenleg 65,5 m) magasságával azonban jóval elmarad apja és nagyapja piramisaitól. 28 éven keresztül uralkodott, ez elegendő idő lett volna egy nagyobb piramis építéséhez is, így jelenleg a piramisa alacsonyabb méreteit meggyengült gazdasági és hatalmi erejének tulajdonítják.

A piramist anno szintén burkolat fedte felül mészkőből, alul pedig gránitból készült burkolat. A mészkőt teljesen elhordták az emberek, a gránit burkolat helyenként még megfigyelhető. Menkauré piramis körzete is elég jó állapotban fennmaradt, a halotti templomával, völgytemplomával és királynői mellékpiramisaival.

Szakkara és a gízai piramisok is a Memphiszi nekropoliszhoz tartozik, ami 1979-től az UNESCO világörökség része.

Erre a napra ez a 2 program volt betervezve. Az idegenvezető ajánlotta, ha van kedvünk bemehetünk egy parfümkészítőhöz és megnézhetjük hogyan készítik az egyiptomi parfümöket. Mivel még viszonylag korán volt és ez a parfüméria ott volt a Gízai Piramis körzet mellett, így gondoltuk miért is ne. Ez végül egy kis átvágás volt. A parfümkészítésről egy szó sem esett, az egész arra ment ki, hogy vásároljunk a parfümériában.

Ezután beszálltunk az autóba és visszamentünk a szállodába. Az idegenvezető már nem jött velünk, ő hamarabb kiszállt az autóból. Így utólag úgy gondoljuk, hogy azért is cserélte meg a programokat, mert délután neki Gízában volt programja és neki így jött ki jobban a lépés, pedig nekünk jobb lett volna, ha Gízába érkezünk korán, amikor még kevesen vannak és Szakkarába később, mert ott egyébként sem szoktak olyan sokan lenni. Ráadásul Gízába pont délre értünk és ahogy felértünk Hufu piramisának bejáratához éppen bezártak az 1 órás ebédszünetükre. Ez volt az 1. negatívum a kairói idegenvezetővel kapcsolatban.

Pyramids of Giza, Egypt
Menkauré piramisa jóval kisebb apja és nagyapja piramisaitól. A 3 nagy piramis Gízában. Egyébként ezen a képen jól látható, hogy a középső piramis, Hafré piramisa tűnik a legnagyobbnak, azonban a látszat itt is csal 🧐 .
Autós és gyalogos közlekedés Kairóban

A szállodába érve pihentünk egyet majd nekiindultunk valami kaját keresni és kicsit sétálni a környéken. A szálloda közel volt a Nílushoz, így azt is bevettük a séta útvonalába. Ez a kis esti séta több szempontból sem volt szokványos. Először is akkora a szmog Kairó belvárosában, hogy szabályszerűen csípi az ember szemét és marja a torkát. Másodszor pedig a helyi közlekedésben csak a helyiek ismerik a rendszert. Azt már korábban is megfigyeltük, hogy a sáv felfestések csak utcai aszfalt graffitikként vannak jelen, hiszen úgy mennek egymás mellett az autók, ahogy éppen elférnek.

Nincsenek gyalogátkelőhelyek ezért az emberek ott ahol éppen át kell menniük az út túloldalára neki indulnak a 4-6 sávos utaknak és az autók között szlalomozva lassan, nyugodtan sétálgatva mennek át az úton. Közlekedési lámpák is csak elvétve vannak, de ezeket is csak ajánlásnak tekintik a helyi autósok. Éppen ezért folyamatos a dudálás, bár a helyiek szerint ezzel csak azt jelzik az autósok, hogy jönnek, és nem a gyalogosok „ellen” szól. Nem volt egyszerű felvenni a ritmust, de végül csak sikerült átjutunk az utakon felzárkózva a helyiekhez.

Volt még egy kis feladatuk is, hiszen meg kellett vennünk a buszjegyet Luxorból Hurghadába. Mivel a belvárosban volt a szállásunk, így könnyen találtunk egy GoBus irodát, ahol minden további nélkül sikerült megvenni a jegyeket. Már nagyon éhesek voltunk, így az első kajáldába, ami egy PizzaHut volt, bementünk vacsizni és még belefért egy esti séta a kivilágított Nílus parton is.

Cairo at night, Egypt
az esti Kairó

3. nap – Kairó

Az utolsó napunkat Kairóban szintén egy gyors és finom reggelivel kezdtük a szállodában, majd a portán találkoztunk az idegenvezetővel a tegnapihoz hasonlóan.

Egyiptomi Múzeum

Az 1. állomásunk aznap az Egyiptomi Múzeum volt, ami gyakorlatilag ott volt a szállodával szemben, így nem kellett messzire menni. Rögtön nyitásra odaértünk, de már akkor egy kisebb sor állt a bejárat előtt. A múzeum éppen költözőben van, így a múzeum anyagának jelentős része már átszállításra került az új épületbe, ami decemberben még nem volt nyitva, azonban még így is sok látnivaló maradt ebben a régi épületben is. Gondolom mondanom sem kell, hogy a kiállított anyag legnagyobb része a fáraók korából származik.

A múzeum épületét 1897-1902 között direkt múzeumnak építettek és ezzel az elsők között volt a világon a kifejezetten múzeumi célból épített épületek között. Az építésével kapcsolatosan azt mesélte még az idegenvezető, hogy a földszinti csarnokban elhelyezett hatalmas 2 ülőszoborot már az épület építése közben odahelyezték, és csak utána építették köré az épültet, mert egyébként más módon nem tudták volna bevinni az épületbe.

A bejárat előtti udvaron egy kis medence van, amiben egymás mellett látható a lótusz virág, ami Felső-Egyiptom, és a papírusz nád, ami pedig Alsó-Egyiptom jelképe volt, és azzal, hogy itt egymás mellett vannak, szimbolizálják a 2 egykori Egyiptom egyesülését.  

Egyptian Museum, Cairo, Egypt
az Egyiptomi Múzeum bejárata előtt i medencében együtt a papirusz nád és a lótusz virág
Egyptian Museum, Cairo, Egypt
a múzeum belülről
Kopt negyed

A következő állomásunk Kairó másik jellegzetes része, a Kopt negyed vagy másnéven Ó-Kairó volt. Ez a város legrégebbi része, amit jelenleg kopt keresztények laknak. Az egyiptomiak a fáraók kora után keresztény vallásúak lettek, és a  kopt megnevezést, ami eredetileg egyiptomit jelent, a  VII. században, Egyiptomba érkező arabok kezdték el használni az egyiptomiakra. Mostanra kicsit megváltozott a jelentése és most már elsősorban az Egyiptomban élő kopt keresztényeket jelenti.

A negyed többek között a szűk, labirintus szerű utcáiról is ismert, amik az egykori erődváros (Babilon) falain belül épültek fel. Ezek a több, mint 2.000 éves városfalak helyenként pedig még ma is állnak.

Coptic Cairo, Egypt
Kopt negyed szűk utcácskái
Wall of Babylon, Cairo, Egypt
a hajdani Babilon város falának megmaradt része
– Függő templom

A Kopt negyed legismertebb nevezetessége az i.e 3. században épült Függő templom. A nevét onnan kapta, hogy az épület a két szomszédos toronyra „függeszkedik fel”, ami a régi városfal kapujának tornyai voltak. Ez annyit jelent, hogy a templom az utca szinthez képest 14 m magasan van és semmilyen oszlop nincs alatta. A templomnak ez a „függő” mivolta kívülről nem igazán látszik, azonban a templom belsejében a padlót helyenként üveglapokra cserélték és ott látszik az „üresség” a talaj és padló között.

A templom másik nevezetessége a templomban található 12 oszlop, ami Jézus 12 tanítványát jelképezi.

A templom padlójában találhaó egy titkos csapóajtó is, ami anno a menekülést szolgálta.

Hanging Church, Cairo, Egypt
a Kopt negyed leghíresebb nevezetessége a Függő Templom
Hanging Church, Cairo, Egypt
Függő Templom
I am in the Hanging Church, Cairo, Egypt
elképesztő aprólékos a részletek kidolgozottsága
Hanging Church, Cairo, Egypt
a Függő Templom belseje
– Szent Szergiusz és Bacchus templom (más néven Abu Serga)

A Kopt negyed másik nevezetessége a IV. században épült Szent Szergiusz és Bacchus templom (más néven Abu Serga), ami  a legrégebbi keresztény templom Kairóban. A templom afölött a barlang fölött épült, ahol a Szent Család, József, Mária és a kis Jézus megpihent az egyiptomi útjuk során és Heródes elől menedékre lelt.

A templomot nem könnyű kívülről észrevenni, az utcai bejárata olyan, mintha egy pincébe vezető ajtó és lépcső lenne.

Church of St Sergius and Bacchus, Cairo, Egypt
Abu Serga bejárata
Church of St Sergius and Bacchus, Cairo, Egypt
a templom belülről
Church of St Sergius and Bacchus, Cairo, Egypt
a templom alatti barlang
– Szent-György templom és kolostor.

Ez a templom együttes a legszembetűnőbb a Kopt negyedben, hatalmas méreteivel szinte uralja a negyed kis szűk utcáit. Ennek a görög katolikus templomnak az eredete a X. századig vezethető vissza, azonban építésének pontos ideje nem ismert. Ez a templom 1904-ben a tűz martalékává vált, így a ma látható templom a tűzvész után épült fel. A templomhoz tartozik egy hatalmas kolostor és kolostorkert, valamint egy temető is. A kolostor szentélyének az előterében pedig van egy kút, aminek állítólag sok csodálatos gyógyulás köszönhető.

St George's Church and Monastery, Cairo, Egypt
Szent György templom
St George's Church and Monastery, Cairo, Egypt
a kolostor udvara
Kairói Citadella (más néven Szaladin citadellája)

Aznap az utolsó előtti állomásunk a Citadella volt.

A citadellát Salah ad-Din (Szaladin) kezdte el építtetni 1176-ban a Mokattam-hegyek egyik hegycsúcsára. Az erődöt Kairó védelméül szánta a keresztes lovagok támadásai ellen. Az építkezésnél a Mokattam-hegyből bányászott köveket és a Gízai piramisokból származó köveket is felhasználtak.

Szaladin szultán: Szaladin kurd származású egyiptomi hadvezér volt, aki 1171-ben Egyiptomban a Fatimidákat megfosztotta az uralkodástól, majd 1783-ban megszerezte Szíriát is. Ezek után Egyiptom és Szíria első szultánja lett. A legnagyobb muszlim hősök közé sorolják, mert neki sikerült először összekovácsolnia a muszlim államokat, majd a Jeruzsálemi Királyság ellen vonult és elfoglalta Jeruzsálemet.

Citadel of Cairo, Egypt
a Citadella és a Muhhamad Ali mecset

A citadella Szaladin után is folyamatosan bővült. Az 1200-as évek első felében megépült az 1. akvadukt, ami a Nílusból szállított vízet a Citadellába.

A Citadella következő nagy továbbépítője Al-Nassir Muhhamad malmuk szultán volt az 1300-as években. (róla kicsit lejebb írok még)

A XIII. és XIX. század között ez a középkori iszlám erőd volt Egyiptom kormányának székhelye és uralkodóinak rezidenciája.

A XIX. században Muhhamad Ali pasi újabb átalakítási hullámba kezdett, több régi épületet lebontott és újakat építtetett helyettük. A fellegvár mai formáját az ő idejében nyerte el.

A 20. században a brit megszállás, majd az egyiptomi hadsereg katonai helyőrségként használta.

1983-ban nyitották meg a nagyközönség előtt.

1976-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a Történelmi Kairót (Iszlám Kairót).

view form the Citadel of Cairo, Egypt
kilátás a Citadellából
– Muhhamad Ali mecset

A mecset egyértelműen a citadella ékköve. Hatalmas méreteiveil és elhelyezkedésével egész Kairó fölé emelkedik. Muhhamad Ali pasa kezdte el építtetni 1830-ban, azonban csak Szaid pasa alatt,  1857-ben készült el. A mecset tervezője a magyar származásó isztambuli Juszuf Boshnak volt.

Muhhamad Ali pasa: Muhhamad Ali albán származású oszmán tisztviselő és katonatiszt volt, aki 1805-1848 között volt Egyiptom kormányzója. Az ő érdeme, hogy Egyiptom függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól és nagyarányú hódításokba kezdett, aminek köszönhetőn beírta magát a gyarmatosítók közé.

A mecsetet alabástrom mecsetnek is szokták nevezni, mert az alsó szintet és az udvart alabástrom burkolat borítja. Muhhamad Ali sírja is a mecsetben kapott helyet.

A mecset központi kupolája 21 m sugarú és az épület 52 m magas. A 2 legmagasabb minarete azonban efölé emelkedik a 82 m-es magasságukkal. Az udvar 50×50 m alapterületű és az észak-nyugati árkádsor felett a Lajos Fülöp francia királytól kapott toronyóra található. A franciák ezt azért az eredetileg a Luxori templom előtt álló 2 obeliszk egyikéért adták cserébe, ami jelenleg Párizsban a Concorde téren van felállítva.

Az idegenvezetőnk elmondása szerint ebben a mecsetben már nem tartanak rendszeres imádkozásokat, főként turisztikai és reprezentációs célokra használják.

Muhhamad Ali Mosque, Cairo, Egypt
Muhhamad Ali mecset teljes pompájában
Muhhamad Ali Mosque, Cairo, Egypt
a luxori obeliszkért a franciáktól cserébe kapott toronyóra
Muhhamad Ali Mosque, Cairo, Egypt
a mecset udvara
Muhhamad Ali Mosque, Cairo, Egypt
alabástrom borítja az udvart és az egész földszinti részt
– Al-Nasir Muhhamad mecset

A Citadella másik mecsete, amit megnéztünk, az Al-Nasir Muhhamad mamluk szultán által 1318-ban építtetett királyi mecset volt. Ez annyit jelentett, hogy a kairói szultánok használták a pénteki imáikhoz.

Al-Nasir Muhhamad egyiptomi türk masmlukok 9. szultánja volt. Többek között azzal szerzett magának népszerűséget, hogy mecénásként sok pénzt áldozott építkezésekre, így a Citadella környékének kiépítésére is, amibe beletartozott ez a mecset is és persze a mecset mellett a magának építtetett palota is.

Ezt a mecsetet szokták a Ciatdella mecsetjének is nevezeni, hiszen ez a legrégebbi mecset a Ciatdellában.

Állítólag a mecset megépítésére szánt összeg nagyobb volt, mint a tényleges bekerülési költség, ami bizony elég ritka madár az építőiparban.

A mecset egyik jellegzetessége, hogy állítólag minden oszlopa más és más, nincs két teljesen egyforma, pedig oszlopokból igazán nincs hiány a mecsetben.

Később az oszmánok kifosztották a mecsetet, elhordták a márványburkolatokat majd börtönnek és raktárnak használták. Végül a brit megszállás alatt kezdték meg a mecset helyreállítását.

Annak ellenére (vagy talán éppen azért), hogy ez a mecset az Muhhamad Ali mecset mellett áll kevés turiasta látogatja. Az idegenvezetőnk elmondása alapján iskolásokat hordanak a mecsetbe imádkozni.

Al-Nasir Muhhamad Mosque, Cairo, Egypt
az Al-Nassir Muhhamad mecset kívülről
I am in the Al-Nasir Muhhamad Mosque, Cairo, Egypt
… és belülről

Ki is voltak a mamlúkok (más néven mamelukok): A mamelukok eredetileg török, azon belül is leginkább kipcsak és oguz rabszolgák voltak, akiket testőrként, majd profi hadseregként alkalmaztak elsősorban Egyiptomban. Ezek a jelentős számú  rabszolga harcosok jó ideig nem olvadtak be az arab etnikumba. 1250-ben a mamelukok megölték az egyiptomi szultánt és helyére a soraikból választottak szultánt. Ezzel indult el a mameluk szultánok kora Egyiptomban. Az oszmánok térhódítása idején is meg tudták őrizni hatalmukat. A XVIII. század közepe óta a mamelukok nagy számuknál és mérhetetlen gazdaságuknál fogva akkora befolyást gyakoroltak az ország közügyeire, hogy a szultán által kinevezett pasák egészen hatalmuk alatt álltak. Minden magasabb vagy jövedelmezőbb hivatalt a mamelukok viseltek s a törökök teljesen háttérbe szorultak. Végül Napóleon 1797-99-es hadjárata törte meg erejüket. Napóleon után még megpróbálták visszaállítani korábbi hatalmukat, de Mehmed Ali pasa véres megtorlást indított ellenük, a mamelukok ezzel végkép elvesztették minden hatalmukat.

Khan Al-Khalili bazár

Kairóban járva nem hagyhadtuk ki a Kairói Bazárt vagy más néven a Khan El-Khalilit. Az utcára is kinyúló üzletek szűk és kusza utcácskáin bolyongva és nézelődve a rengeteg portéka, kézművestermék, fűszer, ruhák és egyéb csecsebecsék között, amit az árusok folyamatosan kínálnak, egy varázslatos időutazásban lehetett részünk. A bazár hatalmas területű, azonban csak egy része az, amit a túristáknak szánnak, a nagyobb része inkább a helyiek piaca.

A Khan El-Khalili már a XV. században is a kereskedelem fő központja volt Kairóban bár akkoriban még szélesebb volt az árukínálat, így egyik helyszíne volt a rabszolgakereskedelemnek is.

Ugye mondanom sem kell, hogy itt alkudni kötelező. Nekünk ez nem igazán az erősségünk, de az árusok segítettek benne.

Khan Al-Khalili Bazaar, Cairo, Egypt
Khan Al-Khalili bazár

A bazárban volt végre lehetőségünk megkóstolni az egyiptomi konyhát is. Én Kosharyt ettem, ami gyakorlatilag egy paradicsomszószos rizses tészta, aminek a tetejére csicseriborsót és pirított hagymát tesznek.

Csaba a Koftával, az egyiptomi fasírttal próbálkozott, amik annyira át voltak sütve, hogy már-már égettek voltak.

Egyiptomban mindenhol finom volt a mangólé, azonban a legfinomabban itt ittuk a bazárban.

Koshary, egyptian food
Koshary, jellegzetes egyiptomi étel. Itt csicseri borsó helyett lencse volt rajta. Később ettem azért jóval gusztább és finomabb változatát is 😉.
Kofta, egyptian food
Kofta, egyiptomi fasírt.

Este már nem volt idő mászkálni a városba, és még meg kellett rendelni a transzfert másnap hajnalra, ami kivitt minket a repülőtérre, ahonnan folytattuk tovább az utunkat Asszuánba.

Idegenvezető Kairóban

Általánosságban nem szeretnék írni az idegenvezetőkről, mert nagyon nagy különbségek voltak az általunk megismert idegenvezetők között, így inkább külön-külön írok róluk 1-2 sort.

Kairóban nekünk sajnos nem sikerült jó idegenvezetőt kifognunk. Annak ellenére, hogy előre leegyeztettük, hogy miket szeretnénk megnézni, milyen sorrendben és mennyi időt vehetnek ezek igénybe, nem igazán a megbeszéltek szerint alakultak a dolgok.

Mivel mi összesen csak 2 napot töltöttünk Kairóban, és rengeteg minden volt a megnézendők listáján, így a tömegközlekedéssel nem akartunk bajlódni, az uberre vagy taxira (amiről ráadásul csupa rosszat lehet hallani) nem akartunk folyton várni, ezért az autóbérlést sofőrrel nem bántuk meg. Így utólag most azt mondanám, hogy bőven elég lett volna egy autót bérelni sofőrrel, az idegenvezetővel viszont nem igazán lettünk előrébb, így most már őt inkább kihagynám.

Hamarosan érkezik az eygiptomi utazásunk következő része, ami Dél-Egyiptomról szól majd.

we are in front of the Great Pyramid, Egypt

Köszönöm, hogy velünk tartottál!

Ha tetszett a bejegyzés, esetleg hasznosnak találtad és szívesen olvasnál máskor is hasonló útleírásokat és gyakorlati infókat az adott hellyel, utazással kapcsolatban, akkor kövesd az EUtazó/travEUller oldalát a facebookon és az instagramon, hogy értesülj az új bejegyzésekről.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük