Tartalomjegyzek
Egy nap Heidelbergben
kirándulás éve: 2022
Ez már a második látogatásunk volt Heidelbergben, ami Baden Württemberg 5., Németország 52. legnagyobb városa. Először 2018. júniusában jártunk ott, de nyugodtan mondhatom, hogy másodjára sem volt unalmas.
Utazás
Heidelberg tőlünk (Stuttgart) kb. 120 km távolságra van autóval és az út végig autópályán vezet. Ez normál esetben olyan 1,5 órás autókázást jelent, de Németországban, főleg hétvégén, mindig érdemes dugóval számolni. Ez most is így volt, a menetidőnk egy jó órával nőtt meg.
Ha Budapestről utaznál Heidelbergbe, akkor erre több lehetőséged is van.
Heidelberg, Frankfurt és Stuttgart között van majdnem félúton, Frankfurthoz picit közelebb. Budapestről Frankfurtba és Stuttgartba is indulnak közvetlen repülőjáratok. Frankfurtnál arra kell figyelni, hogy a fapados járatok általában nem a Frankfurt am Main repülőtérre/ről, hanem Frankfurt Hanra érkeznek és indulnak. Stuttgartból is és Frankfurtból is már könnyen elérhető a város vonattal.
Választhatod a vonatot is, bár ebben az esetben legalább 1-szer (Münchenben / Stuttgartban / Frankfurtban) át kell szállnod. Igazság szerint én még egyszer sem utaztam Németország és Magyarország között vonattal, így erről személyes tapasztalattal nem rendelkezem.
És ott van még az autó is. Heidelberg kb. 1.000 km-re van autóval Budapesttől, ami egy jó 10 órás utat jelent. Ha az autó mellett döntesz, ne feledkezz meg arról, hogy nem csak Magyarországon kell autópálya matricát venni, hanem Ausztriában is. Németországban jelenleg nem kell fizetni az autópályáért (2022).
Parkolás
Na ez nem könnyű, ha a vár környékén vagy az óvárosban szeretnél megállni. Az útszéli parkolást pedig nyugodtan nevezhetjük lehetetlen küldetésnek. Több mélygarázs is van az óvárosban, a P12 és P13 van a legközelebb a kastélyhoz, ide azonban korán kell érkezni, hogy helyet találj. Nekünk ez most nem jött össze, de végül még az óvárosban sikerült találnunk parkolóhelyet, kb. 10 perc sétára az Öreg-hídtól. Azt gondolom mondanom sem kell, hogy ezek a parkolók mind fizetősek.
Gyorstalpaló Heidelberg történetéről
A környék már a kelta és a római időkben is lakott volt, sőt a Heidelbergtől kb. 15 km-re fekvő Mauer településen talált őskori emberi álkapocs a Homo nemzetség legrégebbi lelete Európában, amit a város után, Heidelbergi embernek neveztek el.
Magát Heidelberget feltehetően csak a XII. században alapították. Érdekesség, hogy az egykori Heidelberg melletti Bergheim nevű falut, már a VIII. században is említik írásos emlékekben, így valószínűleg régebbi település volt, mint Heidelberg, ennek ellenére a XIII. században Bergheimot számolták fel és az ottani lakosságot költöztették át a gyorsan növekvő Heidelbergbe. Bergheim területe jelenleg az óvárossal együtt a jelenlegi belváros része.
A XVII. századi örökösödési háborúk mind a városban, mind a kastélyban súlyos károkat okoztak. Ezután gyakorlatilag újjá kellett építeni a várost, és az óváros ennek az újjáépítésnek köszönheti barokk arculatát. A kastély is lakhatatlanná vált. A lakosság ellenállása azonban megakadályozott egy újabb kastély építést Heidelberg területén, ennek következtében az új kastély a szomszédos Mannheimban épült fel. Ezzel azonban Heidelberg elveszítette politikai jelentőségét.
Heidelberg azon ritka, német nagyvárosok közé tartozik, amik a II. vh-t szinte sértetlenül vészelték át. A háború után 2013-ig Heidelbergben volt a NATO közép-európai főhadiszállása.
Látnivalók Heidelbergben
Óváros
Ha szerencsénk van és sikerül az óváros környékén parkolni, akkor ahogy feljövünk a mélygarázsból, belecsöppenünk a város nyüzsgő kavalkádjába. Az óváros nagyon hangulatos és tele van élettel. Ez egyrészt köszönhető a rengeteg diáknak és a sok turistának, másrészt az ódon utcáknak a régi épületeivel. Ezek elválaszthatatlan ötvözete adja Heidelberg barátságos és színes látványát.
A város a Neckar folyó partján fekszik, ami meghatározó eleme a városképnek. Több híd is összeköti a 2 partot egymással. A legszebb és egyben legrégebbi közülük az Alter Brücke (Öreg híd), vagy hivatalos nevén Karl-Theodor-Brücke. Ez nem csak Heidelberg legrégebbi hídja, de közte van egész Németország legrégebbi hídjai között. Az Öreg híd elődjét 1284-ben építették, akkoriban még fából. A mai formáját 1788-ban kapta, amit a II. vh-ban a visszavonuló német csapatok robbantottak fel 1945-ben. Így a ma látható híd, nem az eredeti Öreg-híd, de annak pontos mása, amit 1947-ben építettek újjá.
A városkép másik meghatározó épülete a piactéren álló Heiliggeistkirche (Szentlélek templom). A templom és a templomtorony is pár Euro ellenében látogatható. A toronyba mindenképpen érdemes felsétálni, mert onnan fantasztikus a kilátás mind a városra és a Neckarra, mind a kastélyra.
Úgy látszik az idei év témája a „toronylépcsők madárfészekei” címet is kaphatná ????. A visegrádi Zsitvay-kilátó madárfészke után, itt is találtunk egy fészket a toronylépcsőn.
Az óvárosban érdemes még megnézni a nem túl nagy, de annál régebbi St Peterskirchet (Szent Péter templomot). Erről a templomról úgy tartják, hogy a város alapításakor épülhetett, így több, mint 900 éves.
És ha már a templomoknál tartunk, akkor nem hagyhatjuk ki az 1749-ben átadott Jezsuita templomot sem, ami monumentális épületével a mai napig uralja a környezetét. Nem véletlen, hogy anno a jezsuita negyed központja volt.
Az óváros legrégebbi lakóépülete, a ma szállodaként működő Hauses zum Ritter. Az épület homlokzata maradt meg változatlan formában, így a barokk környezetében ez az épület eleveníti meg számunkra a XVI. századi reneszánszt.
Ezek után Németország, talán nem is ok nélkül, kétszer is kérvényezte Heidelberg óvárosának és a kastélynak a világörökségi listára való felvételét. Az UNESCO azonban mindkétszer, 2005-ben és 2007-ben is elutasította a kérelmet.
Egyetem
Az 1386-ban alapított Heidelbergi Egyetem a Német-római Császárság 3. egyeteme volt Prága és Bécs után. Így ez az egyetem Németország legrégebbi egyeteme, a város pedig a mai napig kedvelt diákváros. Érdekes, hogy ezen a régi és jelentős egyetemen több alkalommal is szünetelt az oktatás és nem egyszer került közel a végleges bezáráshoz.
Der Karzer
Meglepő módon a Heidelbergi Egyetemnek a XVIII. század elejétől saját zárkája is volt (Der Karzer). A kicsapongó diákok nem a városi börtönbe kerültek, hanem az egyetem saját fogdájába. Az elkövetett bűncselekmény súlyosságától függően akár 4 heti fogság is lehetett a büntetés. Egy idő után persze presztízzsé vált az egyetemi évek alatt legalább egyszer a fogda vendégének lenni. Azt leszámítva, hogy nem hagyhatták el az épületet, kellemesen elütötték az időt többek között kártyázással, graffiti készítéssel, még ha akkor ezt nem is így hívták.
A XVI. század végétől sok református magyar diák is tanult a Heidelbergi Egyetemen. Vajon nekik is volt szerencséjük némi időt a zárkában eltölteni?
Az egykori egyetemi zárka belépőjeggyel látogatható.
Kastély
Heidelberg egyik jelképe és legismertebb épülete a kastély, ami eredetileg erődített várnak épült a Neckar folyó melletti hegyoldalon. Csak később, a XVI. században építették át kastéllyá és kapott a késő gótikus megjelenés mellé reneszánsz külsőt is. Az évszázadok nem kímélték, mind a háborúk, mind a természet rajta hagyta kézjegyét. A XVII. századi örökösödési háborúk a kastélyt lakhatatlanná tették, majd egy 1764-es villámcsapást követően teljesen felhagytak a kastély felújításával. A XVIII. században pedig a lakosság használta az építkezéseikhez kőlelőhelyként. Jelenlegi állapotát egy egész jó állapotú romként lehetne leírni, aminek vannak még ép, de vannak teljesen használhatatlan épületei.
A kastély egyik látványossága a hatalmas hordó, amit már egy 1595-ös bejegyzés is megemlít. A hordó hatalmas mérete mellett az külön érdekes, hogy az épületet, amiben a hordó ma is látható, állítólag kifejezetten a hordó számára építették. Gombhoz a kabátot ????.
A kastélyban található egy patika múzeum is, amit szintén érdemes megnézni.
Maga a kastély épülete csak vezetéssel tekinthető meg. Erről mi 2018-ban és most is lemaradtunk. De egyszer majd csak összejön.
A kastély mellett és alatt hatalmas kastélykert található, ami ilyen ragyogó napsütéses májusi napon, mint ami nekünk volt, nagyon kellemes hely a sétához, lazításhoz. Nem is beszélve a fantasztikus kilátásról.
A sok szépség ellenére, most egy kicsit lenyúlásnak éreztük a kastélyt. 2018-ban a kastélykert mellett még a kastélyudvar is ingyenesen látogatható volt. Így akkor még jegy nélkül lehetett megnézni például a nagy hordót is, ahová az udvarból lehet bejutni. Mostanra már csak a kastélykert maradt ingyenes, a kastélyudvar fizetőssé vált. A vezetett kastélytúrához, amivel a kastélyt belülről lehetne megnézni, pedig külön, egy másik jegyet kell vásárolni.
Heiligenberg
A Heidelbergi Kastéllyal szemközti hegy napjainkban kedvelt kirándulóhely, de már 7000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Az első településre utaló nyomokat i.e. 5.500-ból találták.
Kolostorok
A római korban Jupiter és Merkúr tiszteletére szentélyt emeltek a hegytetőn. Ennek a helyére építették később 1032-ben a St Michael kolostort. A kolostor a középkorban kedvelt búcsújáró hely volt. Az idő azonban a kolostort sem kímélte, ma már csak a romjai láthatók. A romok között azonban felfedezhető a római szentély körvonala is.
A hegy csúcsától kicsit lejjebb, 1094. körül építettek egy kisebb kolostort is, a St. Stephan kolostort. Ezt a kolostort a XVI. században felszámolták, így csakhamar romos állapotba került. 1885-86-ban a kolostor romjaiból épült, a jelenleg az egykori kolostor helyén álló, kilátótorony. A kilátótorony maga nem túl nagy, ellenben a hegy magasságával együtt már csodás kilátást biztosít az Óvárosra és a kastélyra.
Thingsstätte
Az 1930-as évek derekán a nemzeti szocialisták is birtokba vették a hegyet. A birodalmi munkaszolgálat és a heidelbergi egyetemisták által ide épített és 1935-ben megnyitott un. Thingsstätte építményt Joseph Goebbels propagandaminiszter adta át. Ez gyakorlatilag egy szabadtéri színház, ami az antik görög színházak mintájára épült 8.000 ülő-, 20.000 állóhellyel, és a nácik propaganda célokra használták. Jelenleg műemlékvédelem alatt áll.
Mind a Thingsstätte, mind pedig a 2 kolostorrom a kilátótoronnyal ingyenesen látogatható. Arra viszont figyelni kell, hogy a ST Michael kolostor romjait valamint a kilátótornyot csak nyitvatartási időben lehet megnézni.
Heidelberg ezeken kívül is tartogat még sok látnivalót. Ott van pl. a Philosophenweg (filozófusok útja) a kastéllyal szemközti hegyoldalban, ahol a kellemes séta csodás díszletét a Neckar és a kastély biztosítja.
Ezenkívül fel lehet menni siklóval a kastély hegy (Königstuhl) tetejére, ahonnan nem csak Heidelbergben, de az egész környék szépségében lehet gyönyörködni.
Nekünk most ennyi fért a heidelbergi kirándulásba.
Ha tetszett a bejegyzés, esetleg hasznosnak találtad és szívesen olvasnál máskor is hasonló útleírásokat és gyakorlati infókat az adott hellyel, utazással kapcsolatban, akkor kövesd az EUtazó/travEUller oldalát a facebookon és az instagramon, hogy értesülj az új bejegyzésekről.