Tartalomjegyzek
Visegrád – királyok nyomában – 2. rész
kirándulás éve: 2022
2 héttel később sikerült bepótolnunk az április elején kimaradt Királyi Palota és a Zsitvay-kilátó meglátogatását. Most nem kedvezett úgy az idő, mint legutóbb, ami a kilátónál nem volt túl előnyös, ellenben a borús háttér egész különleges hangulatot kölcsönzött a Palotának.
Zsitvay-kilátó
Megérkezve Visegrádra ráfordultunk a most már ismert szerpentinre, majd elhaladva a Fellegvár mellett felmentünk egészen a hegy tetejére, a Zsitvay-kilátó és a bob pálya közös parkolójába.
Kiszállva a kocsiból próbáltuk megtalálni az utat a kilátó felé, de a parkolóban semmilyen útjelző táblát nem találtunk, ami a kilátó felé navigált volna. Végül a gps-t hívtuk segítségül. A kilátó egyébként egész közel van, max. 10 perces séta és több út is vezet fel hozzá. Ez is csak belépőjeggyel látogatható és kártyás fizetésre csak a főszezon ideje alatt van lehetőség, így április végén nekünk maradt a készpénz.
A Zsitvay-kilátó a 378 m magas Nagyvillám tetején épült 1933-ban. Eredeti elnevezése Jubileumi-kilátó volt, mert a Magyar Turista Szövetség fennállásának 20. évfordulójára épült. A 2005 óta műemlékvédelem alatt álló kilátó nem túl magas, viszont kellemes megjelenésével harmonikusan illeszkedik a környezetébe. Mind a 3 emeletére a középen elhelyezkedő csigalépcsőn lehet feljutni. Mi először felmentünk a legtetejére és onnan haladtunk lefelé.
Annak ellenére, hogy a parkolóban több csoporttal is találkoztunk és 2 menetrendszerinti buszjárat is érkezett a parkolóban töltött időnk alatt, amikkel szintén viszonylag sokan jöttek, a kilátóban rajtunk kívül csak még 1 pár volt. Ebből nyilván nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de ez, az útjelzőtáblák hiánya és a kis madárfészek a lépcső sarkában azt a benyomást keltette, hogy vonzóerő tekintetében a kilátó alulmaradt a mellé települt bob pályával és kalandparkkal szemben. Pedig kár érte, mi csak ajánlani tudjuk, hogy aki arra jár, ne hagyja ki.
A kilátó legfelső emeletéről szép időben fantasztikus lehet a kilátás. Olyankor állítólag 100 km-es körzetbe is el lehet látni, fel lehet fedezni Budapestet, a Mátrát és a Pilist is. Nekünk nem volt ilyen szerencsénk, de azért a Fellegvárra így is jó rálátásunk nyílt.
A 2. emeleti szint is egy körbejárható, nyitott kilátószint. Az 1. emelet azonban már zárt, itt meg lehet nézni egy kisebb kiállítást a környék állat és növényvilágáról.
Királyi Palota
Miután alaposan kinézelődtük magunkat, megpróbálva kihozni a kilátóból az idő nyújtotta lehetőségekhez képest a legtöbbet, elindultunk vissza a városba megnézni a Királyi Palotát.
Gyorstalpaló a Királyi Palota történetéről
A Királyi Palota elődjét Károly Róbert építtette a XIV. században. Miután Temesvárról áttette székhelyét Visegrádra, először a Salamon-toronyban rendezkedett be. Az ellene elkövetett merénylet, a feljegyzések szerint, már a Visegrádi Palota épületében történt. Ezután költözött fel a nagyobb védelmet biztosító Fellegvárba. Károly Róbert Palotája még nem hasonlított a későbbi Királyi Palotához. Ekkor még a Palota több különálló épületből állt és nem voltak fallal körülkerítve. A lakóházak mellett egy kőfaragó műhely, egy kápolna (Szent György kápolna) és egy lovagi tornáknak helyet adó terület is állt itt.
Károly Róbert fia, Nagy Lajos is folytatta az építkezéseket Visegrádon. Ő építtetett falat a Palota köré valamint épületeket közvetlenül a falak mellé az északi és a nyugati oldalon. Az ő korában alakult ki a 2 szintes, négyszög alaprajzú, zárt udvaros palota épület is, aminek az udvarán egy kút is helyet kapott (ezt a kutat jelenleg a Salamon-toronyban lehet megnézni). A felső kert valamint egy új kápolna (Szűz Mária kápolna) építése is ekkora tehető.
Luxemburgi Zsigmond is végzett a XV. század első felében kisebb-nagyobb bővítéseket Visegrádon. Ő építtetett konyha és gazsaségi épületeket a Palota falai mellé, valamint egy pénzverdét a kápolna mellé. Az ő nevéhez fűződik a ferences kolostor megépítése is közvetlenül a Palota déli oldalánál.
A Királyi Palota fénykorát és az utolsó nagy építkezéseket a XV. század második felében, Mátyás Király és felesége Beatrix királyné korában élte. Ekkor az épületegyüttes jellemzően késő gótikus stílust kapott. Egyes részek, mint a zárt udvaros palota épület udvarra néző emeleti loggiája vagy a zárt udvarban megépülő Herkules-kút, már a reneszánsz stílust képviselik. Átalakult a felső kert is, és itt kapott helyet az oroszlános-kút. A Duna felőli főhomlokzat gótikus zárt erkélye is ekkor épült meg, ahonnan jó kilátás volt a Dunaparton megrendezett lovagi tornákra.
Mátyás halála után a Palota is hanyatlásnak indult. A törökökkel vívott harcok folyamatos sérüléseket okoztak a Palotában, majd a török kézre kerülés után teljesen romos állapotba került.
Látnivalók a Királyi Palotában
A Királyi Palota körbejárására érdemes több időt szentelni, mert rengeteg a látnivaló. A Palota jelenleg a visegrádi Mátyás Király Múzeum keretei között tekinthető meg és belépőjeggyel látogatható.
Ahogy belép az ember rögtön szembetűnnek a hatalmas terek és méretek. A Palota területén több kiállítás is helyet kapott. A bejárattal szemben, a palotaudvar túlsó oldalán, az egykori zártudvaros palotaépület alsó szintjén nézhető meg a Kőtár. Itt vannak szemléletesen bemutatva a feltárt kőmaradványok, ablakkeretek, kútrészletek, erkélykorlátok, stb. Valamint itt látható egy makett a Palotáról, amit érdemes még a Palota körbejárása előtt alaposan szemügyre venni, hogy később jól be tudjuk azonosítani, hogy éppen merre járunk.
Tovább haladva az épület mellett jutunk el a több szintes kerthez. Az alsó szinten gyümölcsös, a felső szinteken virágok és fűszernövények voltak. Az alsó kert közepén egy márványkút található. A kert igazi pompáját a fák virágba borulásakor mutathatja meg, mi ezt 1-2 héttel késhettük le, de így is nagyon látványos volt.
Az alsó kert körbesétálását követően felmentünk a felső, pergolás- és a fűszerkerteken keresztül a palota épület zárt udvarába. Az udvar közepén várt minket a reneszánsz Herkules-kút. Az alsó szinten több helyiségben is vannak kiállítások. Megnézhetünk például egy bebútorozott korabeli lakószobát és az uralkodói lakosztályt is. Találunk ismertetőt a magyarországi királyi várak történetéről, valamint a Visegrádi Vár és Palota történetéről szóló vetítésekre is beülhetünk.
Az emeletről lehet kijutni a felső kertbe, ami a királyné lakosztályához tartozott és ott láthatjuk az Oroszlános-kutat is. A felső kertből tovább haladva jutunk le az egykori kápolna helyére, valamint a kápolna előtti teraszra, ahol a fák árnyékában szívesen fogyasztotta Mátyás király az ebédjét és fogadta a követeket. Innen kifejezetten szép és érdekes perspektívából lehet rálátni a palota romjaira. A terasz vezet le a reprezentatív lépcső a várudvarra amivel vissza is érkeztünk az utunk elejére.
Ahogy az előző bejegyzésemben is írtam, a felújítási munkák 2021-ben újra indultak, aminek eredményeként 2035-ben a Mátyás-kori Palotát láthatjuk majd újjá születni. És bár a Palota így , jelenlegi állapotában is remek kirándulási célpont, de igazi nagyságát remélhetőleg majd a rekonstrukció adja vissza.
Ez volt az utolsó helyszín, számunkra ennyi fért most ebbe a kirándulásba, így a Palotával búcsúztunk Visegrádtól egy időre.
Ha tetszett a bejegyzés, esetleg hasznosnak találtad és szívesen olvasnál máskor is hasonló útleírásokat és gyakorlati infókat az adott hellyel, utazással kapcsolatban, akkor kövesd az EUtazó/travEUller oldalát a facebookon és az instagramon, hogy értesülj az új bejegyzésekről.