Tartalomjegyzek
Hosszú hétvége Olaszországban
utazás éve: 2019
Készülődve a jövőheti utazásra, eszünkbe jutott, hogy 3 éve is (2019) pont májusban jártunk Olaszországban. Akkoriban olvastam a Kőbezárt fájdalmat Schulztól, így Firenzét mindenképpen látni szerettem volna. Firenze volt tehát a cél, Bolognát csak a szükség hozta, mivel Stuttgartból nem találtunk közvetlen repülőjáratot Firenzébe. Bolognaba viszont igen, így egy éjszakát és egy napot ott töltöttünk Firenze előtt. És milyen szerencse, hogy így történt, mert Bolognat kár lett volna kihagyni.
ELŐKÉSZÜLETEK
Utazás
Repülő
Az utazás kiválasztásánál a vonat és a repülő között vacilláltunk. Vonattal Münchenben is át kellett volna szállni és az utazási idő is jóval hosszabb lett volna. Ráadásul találtunk viszonylag kedvező fapados repülőt Bolognába, így egyértelműen a repülő nyert.
Kora este indult a Laudamotion gép és ez kifejezetten jó választás volt, mert csodás naplementét láthattunk a felhők felett.
Stuttgartban a repülőtérre S-Bahnnal mentünk ki. Meg kell hagyni, hogy a tömegközlekedés Stuttgartban a repülőtérre nagyon jó, nem is érdemes másban gondolkodni, ha nem áll fenn semmilyen extrém körülmény.
Kicsit keresgéltem, de úgy látom, hogy nem csak a Laudamotion nem indít már közvetlen járatot Stuttgartból Bolognaba (2022), de jelenleg egyáltalán nem találtam közvetlen repülőjáratot Stuttgartból sem Bolognába, sem Firenzébe (bár Firenzébe 3 éve sem volt). Ez kicsit bonyolít a helyzeten, de azért nem lehetetlen küldetés, mert Frankfurtból mind a 2 helyre van közvetlen járat.
Ha Budapestről utaznál, akkor jelenleg Budapestről indul közvetlen járat Bolognába méghozzá elképesztő kedvező árakon. Firenzébe azonban nem találtam közvetlen járatot Budapestről sem.
Bolognába késő este érkeztünk meg, ahonnan helyi buszjárattal átszállás nélkül be lehetett menni a belvárosba a szálláshoz. Még késő este is elfogadható időközönként indultak a járatok, úgyhogy ez teljesen használható transzfer.
Közlekedés Bolognában
Bolognában egyáltalán nem használtunk tömegközlekedést, mindenhová gyalog mentünk. A vasútállomás is kényelmesen elérhető gyalog a belvárosból, úgyhogy akkor sem volt szükségünk tömegközlekedésre, amikor indultunk tovább Firenzébe.
Vonattal Bologna-Firenze majd Firenze-Bologna között
A pályaudvartól (Bolognaban és Firenzében is) leesett az állunk. Egyrészt elég nagyok, másrészt elképesztően jól szervezettek. Nem volt előre megváltott jegyünk, ennek ellenére a vasútállomásra érkezésünk után 15 perccel már a Firenzébe tartó vonaton ültünk jeggyel a kezünkben.
Sok vonat jár Bologna és Firenze között, úgyhogy ezzel nincs gond, de azért nem árt előre tájékozódni a neten az utolsó járatról.
Közlekedés Firenzében
A Firenzei vasútállomás is szinte a belvárosban található, így mi itt is gyalogoltunk mind megérkezéskor, mind induláskor a vasútállomás és a szállás között, és a 4 nap alatt sem volt szükségünk semmilyen tömegközlekedésre, minden elérhető volt gyalogosan.
Firenze Card
Mi szeretjük a városi kártyákat, ahol csak lehetett mindig vettünk és nagyon jól ki is tudtuk használni ezeket.
Firenzében is lehet kapni 72 órás Firenze Cardot. Az utólagos számítások szerint ez is megérte, a 3 nap alatt sokkal többet költöttünk volna belépőjegyekre, ha egyenkét vesszük meg őket, mint amennyiben a Firenze Card került. És ami még nagy előnye, és ezért szeretjük a legjobban ezeket a cardokat, hogy kikerülhető a sorban állás velük. Álltalában. Persze vannak helyek, ahol ez nem igaz és vannak helyek, ahová attól az előjegyzést/időpont foglalást ugyanúgy el kell végezni, mint pl. Firenzében a dóm kupolájába, ahová csak előjegyzéssel lehet felmenni, vagy az Uffizibe és az Accademia Galériába, ahová előzetes időpontfoglalásra volt szükség a Firenze Card ellenére. Viszont a sor kikerülésére majdnem mindenhol kiválóan működött.
BOLOGNA
Gyorstalpaló Bologna történelméről
Bologna területén már az i.e. XI-X. századból is találtak településre utaló leleteket. Ezen a területen az 1. várost az etruszkok alapították i.e a VI. században. Majd i.e. a II. században a rómaiak hódították meg a várost és a Bononia nevet adták neki.
Szerencsés elhelyezkedésének és a Via Aemilia út megépítésének köszönhetően közúti csomópont lett, így megindult a város rohamos növekedése.
I.u. V. században Petronius püspök alatt Bologna újjászületett és megépült a Santo Stefano templom. Petroniust azótai is Bologna védőszentjének tartják, és neki szentelték a Maggiore téren álló San Petronio bazilikát.
Később a longobárdok szállták meg Bolognat és csak a XI. században nyerte el a város ismét a szabadságát. A XII. században egyike volt Európa 7 legnagyobb városának.
Az elkövetkező időszakot a Velencével vívott viszálykodása jellemezte.
Több ízben is rengeteg áldozatot szedett Bolognaban a pestis. A XIV. században a járvány következtében mintegy 30 000 bolognai halt meg, a XVI-XVII században pedig a város lakossága 72 000-ről 47 000-re csökkent.
A XVI. században pápai uralom alatt felépül az egyetem új székhelye a Palazzo d’Accursio Ezenkívül rengeteg templomot és más vallási intézményt is építettek ebben az időszakban.
1859-ben népszavazással döntöttek arról, hogy Bologna csatlakozik az Szardíniai Királysághoz, és ezzel a város az egyesült Olaszország része lett.
A II. világháború a városban komoly pusztításokat okozott. A háború után Bologna gyorsan talpra állt, és ma Olaszország egyik legsikeresebb városa.
Látnivalók Bolognaban
Lakótornyok
Az 1. dolog, ami szembetűnik Bolognában, azok a fura, keskeny, magas tornyok, amik se nem templomtornyok, se nem harangtornyok. Mai ésszel pedig nehéz elképzelni, hogy ezek a XII-XIII. század divatos családi házai voltak, amiket csak a tehetősebbek engedhettek meg maguknak. És mint minden státusz szimbólumnál, itt is ment a verseny, hogy kié a nagyobb. Pedig gondoljunk csak bele milyen lehetett, ha az ember éppen a torony tetején kialakított konyhájában sütögetett és a szomszéd becsöngetett egy tojásért.
A XIII. században kb. 180 ilyen lakó torony állt Bolognában. Akkoriban ezek a tornyok védelmi funkciót is betöltöttek, a tetejükről jól belátható volt a környék. Idővel veszítettek védelmi jelentőségükből és a lakóik is rájöttek, hogy kényelmesebb egy palotába áthívni a szomszédot kávézni, így az elhagyatott tornyok lassan leomlottak.
Szerencsére azért nem mind, még ma is áll belőlük egy pár, a legmagasabbak közülük a La Due Torri kettős-tornyok.
Az alacsonyabb, a Garisenda torony, eredetileg kb. 60 m magas volt, majd a XIV. sz-ban megdőlt és biztonsági okok miatt visszabontottak belőle, így lett 47 m. Ferdesége jelenleg 4,0 °.
A magasabb, az Asinelli torony, ferdesége 1,3°. Eredetileg ez is 60 m magas lehetett, ehhez azonban később hozzáépítettek és ezáltal nyerte el a mai 97,20 m magasságát.
Az Assinelli látogatható, 86 m-ig lehet felmenni a toronyban. Ezt persze kihagyhatatlan ajánlatnak értékeltük, úgyhogy 498 lépcsőfok (de ki számolja) megmászása után tényleg elképesztő kilátásban lehetett részünk egész Bolognara.
Árkádok
Bolognät az árkádok városának is lehetne hívni, ugyanis csak a belvárosban több, mint 38 km árkádsor található. Ezek az árkádos házak a középkori lakótornyok mellett jellegzetes karaktert adnak a városnak. És ezt nem csak mi, de az UNESCO is észrevette, mert 2021-től Bologna árkádjai a világörökség része. A védett árkádsorok közé tartozik pl.: a Via Galliera árkádjai is, amit mi már 2019-ben annyira hangulatosnak találtunk, hogy megelőzve az UNESCO-t, már akkor megörökítettünk az utókornak, amikor még nem is tartozott a világörökséghez. 😎
Ez a fajta árkádos építkezés a középkorban kezdett teret hódítani, amikor Bologna növekedése miatt igyekeztek minden helyet maximálisan kihasználni. Igy a földszint felett beépítették az utcákat, alul pedig az árkádok alatt fedetten, esőtől, naptól védetten folyhatott a társadalmi élet na és persze a közlekedés.
A Maggiore tér a Szent Petronio bazilikával és a Neptun szökőkúttal
A Maggiore tér hatalmas és minden irányból igen látványos épületek veszik körül. Ugyan mi ezekből nem sokat láttunk a május 1-i felvonulásnak köszönhetően, ennek ellenére mégsem mondanám, hogy inkább kerüljétek a május 1-t Bolognában, mert a felvonulás is igazi olasz módra történt és elképesztő hangulatot teremtett a városközpontban.
A tér központi eleme a Basilica di San Petronio (Szent Petronio Bazilika). Ez a gótikus, hatalmas templom, a letaglózó méreteivel az 10. legnagyobb a világon. Annak ellenére, hogy már 1390-ben elkezdték az építését, még a mai napig nem fejezték be és ez igen jól látszik a bejárati homlokzaton, ahol az alsó rész már megkapta a márvány burkolatot, majd feljebb, mint amit elvágtak, több száz éve csak a burkolatlan, csupasz falak látszanak.
A templomban található délkör, amely 1655-ben Giovanni Domenico Cassini csillagász tervei alapján készült, és ez a világ leghosszabb beltéri délkörvonala a 66,8 méterével.
A bazilika kilátó teraszát sem érdemes kihagyni, mert innen érezhető igazán a La Due Torri nagysága és ferdesége.
Egyetem
Rengeteg Bolognában a látnivaló, de ami még ennél is fontosabb, hogy nagyon jó hangulatú város.
A Bolognai Egyetemet 1088-ban alapították, és Európa legrégebbi Egyetemének tartják. Ma is rengeteg diák tanul itt a világ minden tájáról, ennek is köszönhető a nyüzsgő, színes, élettel teli hangulata.
Mi az egyetemnek a Piazza Galvani térről nyíló Palazzo dell’Archiginnasio épületét néztük meg, amit a XVI. században kiejezetten az egyetem befogadására építettek. Egészen 1803-ig működött egyetemként, jelenleg a városi könyvtár otthonául szolgál. Az emeleten azonban még látogatható az anatómiai „színház” (tanterem), ami annak idején a boncolások színhelye volt.
Az 1 napból próbáltuk a maximumot kihozni, de sok minden nem fért bele. Amit a legjobban sajnálok, hogy kimaradt, az a Santuario della Madonna di San Luca zarándok templom a város feletti Guardia dombon. Amellett, hogy állítólag fantasztikus onnan a kilátás a Pó-síkságra, egy majdnem 4,0 km hosszú, XVII-XVIII századi árkádsor vezet fel hozzá a domboldalon.
De legalább van miért visszatérni 😉. Majd valamikor 😆.
Bolognai spagetti
És ha már Bologna, akkor nem maradhat ki egy jó kis helyi bolognai spagetti sem. Gondoltuk mi. Csakhogy ez az étel Bolognában nem létezik. Pontosabban ilyen néven és formában nem. Ott simán ragunak hívják és tagliatellével (széles metélttel) tálalják. Éppen ezért az étlapokon egyszerűen Tagliatelle al Ragu néven található meg. Ezt a ragut használják még lasagnehez is, de spagettihez egyáltalán nem.
Az olaszok olyannyira büszkék rá, hogy 1982-ben az Accademia Italiana della Cucina (Olasz Gasztronómiai Akadémia) levédette a receptjét.
Ez azért elgondolkoztatott, hogy vajon hány védett étel él még a Földön ezen kívül 🤔?
Akárhogy is, ha már Bolognaban jártunk, kipróbáltuk ezt a védett finomságot tagliatellével és lasagnevel is.
Az 1 nap gyorsan elszaladt, ideje volt továbbállni Firenzébe.
FIRENZE
És igen, végre, Frinze! Elképesztő város. Egyrészt tele van élettel, másrészt körül ölel a történelem és a művészet. Az utcákon lépten nyomon fantasztikus szobrokkal és épületekkel találkozunk. Csak kapkodtuk a fejünket annyira sok(k) a látnivaló.
Gyorstalpalo Firenze történelméről
Firenze területe már a kora vaskorban, i.e. 3000 évvel is lakott volt.
I.e. 8-7. században itt helyezkedett el Fiesole etruszk város. Később, i.e. az I. században a rómaiak foglalták el a területet és az általuk létesített új kolóniának a Florentia nevet adták.
Az V.-VI. századi népvándorlások nem kímélték a várost, amit később a VIII. században Nagy Károly építtetett újjá.
A XIV. századi pestis járvány Firenzét is elérte és megtizedelte a lakosságot.
Ezután Firenze sorsa évszázadokra összefonódott a Medici családdal. Az irányításuk alatt fejlődött a város és virágzot a művészet és a tudomány. Firenze a reneszánsz bölcsőjévé vált.
A XVIII. században a Mediciek után osztrák kézre került Firenze, majd 1865-ben csatlakozott az Olasz Királysághoz.
1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a ponte vecchio kivételével Firenze összes hídját valamint komoly károkat okoztak Firenze legrégebbi épületeiben is, aminek helyrehozatala 2 évtizedig tartott.
A Medici család
Firenzéről beszélve a Mediciek egyszerűen megkerülhetetlenek, a család meghatározóeleme és ereje lett a városnak.
A feljegyzések először a XIII. században említik őket. Eleinte még gyapjúkereskedéssel foglalkoztak, ezzel alapozták meg a vagyonukat a XIV. században. Majd Italia szerte bankfiókokat nyitottak és ezzel pedig valódi hatalomra tettek szert a XV. században. Szépen haladtak felfelé a szamárlétrán, eleinte a gonfaloirene (Firenze 1. méltósága) címét viselték, majd 1434-től Cosimo Medici már a Firenzei Köztársaság feje lett. Ekkoriban virágzott és folyamatosan fejlődött a város és a család neves művészek meccénásává vált.
1569-ben I. Cosimo ’de Medici Toszkánai Nagyherceg lett. (ő egy másik Cosimo)
A Mediciek közül volt, aki a pápai székbe is beleülhetett.
1737-ben halt meg a Medici nemzetség utolsó tagja, így a család több évszázados virágzása majd hanyatlása után Gian Gastoneval ért véget a Medici vérvonal.
Látnivalók Firenzében
Piazzale Michalengelo
Még rögtön megérkezésünk napján felsétáltunk a Piazzale Michalengelohoz, mert azt olvastuk, hogy onnan ragyogó a kilátás a városra főleg napfelkelte vagy napnyugta idején. És ennek minden szava igaz. Elképesztően fantasztikus Firenze a domb tetejéről. A dóm robosztus alakja testesen emelkedik ki a város sziluettjéből, és egyszerűen vonzza a tekintetet. Onnan fentről jól belátható és egyben átlátható az egész belváros. Rögtön kezdésnek nagyon jó iránytűnek bizonyult az elkövetkezendő napokra a tájékozódáshoz. A naplemente pedig egyszerűen káprázatos. És ez a szó legszorosabb értelmében is igaz, ahogy a lemenő nap utolsó sugarai megcsillannak az Arno folyó vízén és ezáltal izzó aranyba borítják az egész folyót. Felejthetetlen élmény. Csakhogy erre a csodára nem csak mi voltunk kíváncsiak, hanem még fél Európa, így az a tömegnyomor, ami naplementekor ott volt, duplán felejthetetlen élménnyé tette az 1. esténket.
Egy tipp: valószínűleg kora hajnalban kevesebben másszák meg a hegyet napfelkeltét nézni, így utólag inkább egy napfelkeltét javasolnék a Piazzale Michalengeloról a napnyugta helyett.
Piazza della Signoria
Firenze központi tere, és egyben számos jelentős történelmi esemény színhelye. A teret régi, lebontontott paloták helyén alakították ki a XIII. században. A tér egyszerűen tobzódik a látványoságokban.
– Palazzo Vecchio
Vagyis az Öreg palota eredeti néven Palazzo dei Priori, amit a XIII. század végén kezdtek építeni Arnolfo di Cambio tervei alapján. A Toszkán Nagyhercegség székhelye volt, később a Medici család Palazzo Pittibe való átköltözése után a kormányzás hivatali épületévé vált. Jelenleg a városháza működik benne.
Egész késő estig látogatató, és a toronyba is fel lehet menni.
– Neptun kút
Bármerre nézünk a téren, szinte minden a Mediciekhez kötődik. Pl. ott van a téren látható Bartolomeo Ammannati fantasztikus Neptun-kútja. És vajon ki volt a megrendelő? I. Cosimo de’Medici készíttette a fia esküvőjének alkalmából 1565-ben.
A kúttal kapcsolatban élt egy babona, miszerint a régi firenzeiek úgy vélték, hogy a nagy szobroknak lelkük van, és ez a Neptun szobor a kútban az Arno folyó kővé vált istene, aki teliholdkor megelevenedik, körbesétál a téren, és beszélget a többi szoborral. Éppen ezért nem örvendett túl nagy népszerűségnek a maga korában.
– I. Cosimo de’Medici lovas szobra
És ha már szóba kerültek a Mediciek, akkor oda is köszönhetünk I. Cosimo de’Medicinek, akinek a lovas szobra áll a téren a Vecchio Palota előtt.
– Michelangelo Dávidja
Persze a szobrok abszolút királya Michelangelo Dávidja. Ugyan az Öreg Palota előtt álló Dávid csak az eredeti pontos mása, mivel az eredetit 1873-ban helyezték át innen a Galleria dell’Accademiaba. Mégis egyértelműen vonzza a tekintetet és megelevenedik benne a múlt.
– Girolamo Savonarola emléktáblája
Ezen a téren megbújik a térkőbe ágyazva egy emléktábla, ami Girolamo Savonarolanak állít emléket azon a helyen, ahol annak idején a máglyája égett.
Gyorstalpalo Savonarolaról:
Itáliai domonkos szerzetes és prédikátor volt. A beszédei eleinte nem találtak hallgatóságra, idővel azonban egyre nagyobb tömegeket vonzott. Hittérítő munkásságát Firenzében is gyakorolta, ahol prédikációiban elítélte a Mediciek fényűzését, szembeszállt az elvilágiasodott és romlott egyházzal és végül még a pápával is. A nevéhez fűződik az 1497-98-as hiúságok máglyáji, ahol a hívság eszközeit, többek között rengeteg ékszert, hangszert, festményt és antik írásokat égettek el.
A pápával vívott csatáját nem nyerhette meg, az egyház kiközösítette, majd 1498. május 23-án, a Piazza della Signorian, ahol korábban az ő általa meggyújtott tüzeken égett el a múlt és a művészet egy része, végül ő is máglyára került.
– Loggia dei Lanzzi
Eredeti neve Loggia dei Priori vagy della Signoria volt, csak a nagyhercegség idején kapta mostani nevét, az itt szolgálatot teljesítő lándzsásokról.
Ez talán a tér legérdekesebb eleme, gyakorlatilag egy árkádos csarnok, tele híres és fantasztikus szoborral. A XIII. században épült Orcagna tervei alapján késő gótikus, kora reneszánsz stílusban.
A XVI. században Michelangelo tervet készített a Piazza della Signorian felújítására, amiben a Loggia dei Lanzzi árkádjait szerette volna folytatni, és ilyen árkádos csarnokokkal körülölelni az egész teret. Ez azonban a magas költségek miatt nem valósult meg.
– Uffizi képtár
Az Uffizit I. Cosimo de’Medici építtette Giorgio Vasari tervei alapján. A földszintre tervezték a városi hivatalokat, míg az emeleten kapott helyet a Mediciek művészeti gyűjteménye. Idővel a Mediciek átköltöztek a Palazzo Vehioból a Palazzo Pittibe, így az Uffiziba szánt hivatalok végül a Palazzo Vecchioban kaptak helyet és az Uffizi teljes épülete műveszeti galéria lett.
1585-ben kialakították benne a Medichi színházat, amiben újdonságként megjelent a lejtős nézőtér. A színház által a társasági élet kedvelt színhelyévé vált az Uffizi.
Idővel a földszintre restauráló műhelyek, kévázók, jegypénztár került.
Maga az épület hatalmas, tele híresebbnél-híresebb alkotásokkal, aminek az értéke felbecsülhetetlen. A múzeum bejárására mindenképpen több időt kell szánni 1-2 óránál.
Pitti Palota és a Boboli kert
A palota Filippo Brunelleschi tervei alapján 1458-ban épült. Az építtető a Pitti család volt, innen kapta a nevét is. Később került a Mediciek tulajdonába, akik befejezték a félbemarad épület építését és kialakították a Boboli kertet az épület mögötti domboldalon.
1864-től az olasz király hivatalos firenzei rezidenciája volt egészen 1919-ig, amikor is átadták az olasz államnak. Azóta a palota művészeti galériaként működik.
A palota mögötti Boboli kert hatalmas területet ölel fel. A rendezett, hangulatos kert tökéletes a kikapcsolódásra, nagy sétákra. Ugyanúgy, mint az Uffizinál, itt is érdemes több időt szánni a palota és a kert bebarangolására.
Galleria dell’Accademia
Firenze 3. legjelentősebb múzeuma az Uffizi és a Plazzo Pitti után a Galleria dell’Accademia. Egyértelműen arról a leghíresebb, hogy 1873 óta itt látható Michelangelo eredeti Dávid szobra, ami a bibliai Dávidot ábrázolja. A többi Dávid szoborral ellentétben Michelangelo Dávidot még nem győztesen, Góliát fejével, hanem még a küzdelem előtt formázta meg.
Ez a szobor (pl. a Mona Lisaval ellentétben) a valóságban még lenyűgözőbb, mint a képeken. Emellett persze több, egyéb Michelangelo szobor is található ebben a múzeumban.
Medici Palota
1440-1460 között épült Michelozzo tervei alapján. Az építtetője Cosimo Medici volt.
Ebben a házban született Medici Katalin későbbi franci királyné, de lakott a palotában VIII. Károly francia király és V. Károly német-római császsár is.
A palota sokáig a tartományi kormány székhelye volt, 2015-től pedig a fővárosi önkormányzat székhelye. Emellett múzeum is található benne.
Ponte Vecchio (Öreg híd) és a Vasari-folyosó
A híd a XIV. században épült, de már az etruszkok idején is híd kötötte össze az Arno folyó két partját ezen a helyen. A hídon jelenleg ötvösök üzletei sorakoznak egymás mellett, műhelyeiket fecskefészek szerűen kinyújtva a folyó fölé. Ezért nevezeik aranyművesek utcájának is a hídat.
A híd érdekessége a Giorgio Vasari által tervezett és 1565-ben megépített Vasari-folyosó. Ez a híd felett is átfutó, kb. 1 km hosszú zárt folyosó a Pitti Palotát köti össze a Uffizival köztes állomásként érintve többek között a Palazzo Vecchiot is. A folyosót I. Cosimo de’Medici építtette abból a célból, hogy testőrség nélkül, biztonságosan és nem keveredve a néppel juthasson el a lakóhelyéről a hivatalba. A folyosó megépítésekor költöztek az ötvösök a híd üzleteibe, kiszorítva az addig a hídon műköfő mészárosokat.
A négy nap alatt rengetegszer átmetünk a Ponte Vechion, azonban a Vasari-folyosónak csak egy része látogatható és az is csak vezetéssel, így ez nekünk kimaradt.
Firenzei Dóm, Giotto Campanile, Szent János-keresztelőkápolna
A Firenzei dóm avagy eredeti nevén Cattedrale di Santa Maria del Fiore (Liliomos Szűz Mária-székesegyház) méltán Firenze legismertebb épülete és jelképe. A hatalmas méretein kívül a homlokzatának színvilága a legfeltűnőbb és legszokatlanabb egy magyar szemnek. A katedrális Olaszország 3. legnagyobb temploma.
Építését 1296-ban kezdték meg, majd a túl nagy alapterületű templomra még évtizedekig nem tudtak kupolát építeni, így csak 1471-ben fejeződütt be a kupola építése.
A dómot egy régebbi (Santa Reparata), a város gyors növekedéséből adódóan kinőtt templom helyére építették Arnolfo di Cambio tervei alapján. A templom építése lassan haladt, hol a templomot, hol a Campanile (harangtorony) építése került jobban előtérbe. Az építkezés lassúságát az is mutatja, hogy 1420-ig, amikor végül Brunellesci átvette az építkezést, már 4 építőmester is dolgozott a dómon. Azonban a kupolával befedni vágyott templom rész túl nagynak bizonyult és Brunellesci előtt senki nem boldogult a feladattal. Végül Brunelleschi volt, aki megalkotta a kettős kupolarendszert, és azt a korát megelőző építési eljárást, amellyel végül sikerült tető alá vonni a templomot.
Az eredeti Combio által tervezett homlokzatot a XVI. században lebontották, a mai is látható neogótikus homlokzatot a XIX. században kapta a katedrális Emilio de Fabrisé tervei alapján.
A Bazilika belépőjeggyel látogatható, és a kupolába is fel lehet, és érdemes is menni, ahol be lehet menni a kettős kupola belsejébe is. A Bazilikához és a kupolához 2 külön jegyet kell venni.
A Museo dell’Opera del Duomóban (Dóm Múzeum) látható Michelangelo Pietája, így azt is mindenképpen érdemes megnézni.
A dóm mellett áll a Campanille, ahová szintén fel lehet mászni, és ha fel lehet, akkor fel is kell 😁, hiszen teljesen más a kilátás a dóm kupolájától 50 m-re 🧐. Ide persze egy 3. jegyre van szükség.
A dóm bejáratával szemben áll a Keresztelő kápolna, hivatalosan Battistero di san Giovanni Battista.
A kápolna egyike Firenze legrégebbi épületeinek. Római alapokra építették, azonban az építés pontos kora nem ismert. Ebben a kápolnában keresztelték meg többek között Dantét, de a leglátványosabb eleme szerintem az aranyozott bronzkapu millió kis domborművei, ahol a mester, Ghiberti, saját és édesapja miniatűr fejszobrát is rácsempészte.
Santa Croce-templom
Kicsit odébb a Dóm tértől vagy a Piazza della Signórától, de még midig a történelmi központ területén található az 1294 és 1442 között épült Santa Croce-templom (Szent Kereszt templom).
Ez a templom arról nevezetes, hogy ide temették Firenze híres embereit. Igy itt nyugszik többek között Michelngelo, Macchiavelli, Galileo Galilei. A templomhoz egy látványos kolostorkert is kapcsolódik, valamint itt található a Pazzi-kápolna, ami Brunelleschi alkotása. A templom a kolostor kerttel és a Pazzi-kápolnával együtt látogatható.
Basilica di San Lorenzo
A XV. században alapított reneszánsz templom, elődjét már 393-ban szentelték fel. Ez a templom volt 300 évig Firenze székesegyháza, a Dóm elődje, a Santa Reparata, előtti időkben. A XV. században a régi templom helyére a Mediciek egy új templomot építtettek, ezért számított ez a templom a Medici család templomának és itt találhatók a Mediciek sírkápolnája is.
Santa Maria Novella templom és kolostor udvar
Ha van elegendő idő, akkor nem érdemes kihagyni a Santa Maria Novella templomot sem. Az 1278-1360 között épült templomban található Brunelleschi híres fafeszülete. Ez a feszület arról ismert, hogy amikor Brunelleschi meglátta a Santa Croce-templomban Donatello fafeszületét, azt mondta Donatellonak, hogy egy prasztott helyezett a feszületre. Erre Donatello sértődötten azt felelte, hogy beszélni könnyű, készítsen Brunelleschi jobbat. Erre megalkotta Brunelleschi a mai napig a Santa Maria Novellaban látható fafeszületet, amit amikor Donatello meglátott, elismerte, hogy Brunelleschi jobb feszületet faragott, mint az övé.
A templom mellett a kolostor udvar is látogatható.
Leonardo Da Vinci Múzeum
Ha egy kis szusszanásra vágyunk a művészetekből, akkor jöhet a Da Vinci Múzeum. Itt mindamellett, hogy Da Vinci egyes találmányait nem csak megnézhetjük, de ki is próbálhatjuk, rövid filmekben is bemutatják Da Vinci életét.
Ez a múzeum felnőtteknek és gyerekeknek is egyaránt érdekes.
Galileo Múzeum
És ha már tudományos múzeumok, akkor az Arno partján állóGalileo Múzeumba is érdemes ellátogatni, ott is el lehet tölteni 1-2 órát.
Évek óta szerettem volna eljutni Firenzébe, úgyhogy ezzel az úttal nagy álmom teljesült. Firenze nem csak az építészeknek csemege, de mindenkinek tartogat érdekességeket. Állíthatom, hogy 4 nap Firenzére nagyon kevés, úgyhogy elég feszes tempót diktáltunk magunknak. Sok mindent sikerült megnéznünk, de sok minden ki is maradt.
Itt volt az idő a haztérésnek, úgyhogy visszaindultunk Bolognaba, ahonnan indult a repülőnk. A tervek szerint. Csakhogy ember tervez… A Laudamotion viszont úgy gondolta, hogy 5 nap nem elég Olaszo-ból, és törölte a járatunkat. Így kaptunk egy bónusz 6. napot, és ezáltal pár órát eltölthettünk soronkívül Velencében is :) .
Ezt az utazást elsősorban egy könyv, Karel Schulz Kőbe zárt fájdalom c. könyve inspirálta. Éppen ezért szeretném mindenkinek ajánlani ezt a könyvet egy Firenzei utazás előtti olvasásra vagy csak simán szórakozásképp 🙂.
A könyv, mindamellett, hogy egy nagyon érdekes és izgalmas történet, nagyszerűen bemutatja a Mediciek Firenzéjét és Michelangelo életének és munkásságának kezdeti szakaszát, többek között a Dávid szobor elkészítésének és leleplezésének történetével. A könyv olvasása után, Firenzében járni hatalmas déjà vu érzés. Körbevesznek és tapinthatóvá válnak (bár ezt inkább ne tegyük) a könyvben szereplő utcák, épületek, szobrok és kezdetét veszi egy hatalmas reneszánsz utazás a művészeteken keresztül.
Sajnos a trilógiának szánt sorozatból Schultznak a halála előtt csak az 1. kötetet volt ideje befejezni, de ez a kötet zseniálisra sikerült.
Ha tetszett a bejegyzés, esetleg hasznosnak találtad és szívesen olvasnál máskor is hasonló útleírásokat és gyakorlati infókat az adott hellyel, utazással kapcsolatban, akkor kövesd az EUtazó/travEUller oldalát a facebookon és az instagramon, hogy értesülj az új bejegyzésekről.