Tartalomjegyzek
Lazítás a Vörös-tenger partján
utazás éve: 2022. december
Az egyiptomi utazásról szóló beszámolóm 1. részében az utazás előkészületeiről és a Kairóban eltöltött időről írtam, amit ha eddig nem olvastál, de szívesen olvasnál hasznos tippeket az utazás megszervezésével kapcsolatban és a kairói látnivalókról, akkor azt itt elolvashatod:
https://eutazo.com/egyiptom-1-resz-kairo/
A 2. rész a Níluson való hajókázásról és a Nílus menti látnivalókról szólt. Erről a beszámolót itt találod meg:
https://eutazo.com/egyiptom-2-resz-negy-nap-a-niluson/
Az utazásunk 3. és egyben záró része már a Vörös tengerről és a lazításról szólt. Volt is mit kipihenni, hiszen az első 7 nap nagyon tartalmasan telt, és hogy ne maradjunk ki semmiből, a 7. napra a fáraó átkai is megtalált. Ezért egy kis programváltozásra is kényszerültünk és emiatt 1 nappal kevesebb idő maradt a Vörös tengerre.
8. nap
Az egy napos luxori kényszerpihenő után 1 nap késéssel sikerült megérkeznünk az egyiptomi utazásunk utolsó állomására, a Vörös tenger partjára. Eredetileg busszal szerettünk volna átkelni a Keleti-sivatagon, és a Vörös tenger hegyei között eljutni Sahl Hasheeshbe, azonban a fáraó átka eléggé mosdó igényes, ezért nem mertem bevállalni a buszt. Így végül transzfert béreltünk, és autóval szeltük át a sivatagot, ahol a kb. 280 km, egy ca. 4 órás utat jelentett.
Sahl Hasheesh egyébként Hurghadatól, a kedvelt üdülő várostól, kb. 35 km-re délre található a tengerparton.
Kora délután érkeztünk meg, és aznap már csak a tenger parton és a szállodában pihengettünk, élveztük a napsütést és a tenger megnyugtató látványát és morajlását.
9. nap – Sahl Hasheesh
Sivatagi szafari
Az 1. teljes tengerparti napunkat a sivatagban töltöttük 😆. Még itthonról sikerült találnunk egy nagyon segítőkész magyar programszervezőt, akivel előre leegyeztettük, hogy milyen programjaikon szeretnénk majd részt venni. Az egyik a sivatagi szafari volt.
A szafari egy jó fél napos program, ami több részből tevődött össze. Az első program egy viszonylag hosszú quadozás volt a sivatagban. A Keleti-sivatag többnyire kősivatag, nem pedig az a finom szemcsés homok sivatag, mint a Szahara nyugati részen. Bár a quadozás útvonala a sivatagban „kitaposott” úton történt (ami annyit jelenett, hogy az „úton” nem voltak mindenfelé kisebb-nagyobb ködarabok), de még így is igen rázós élmény volt. Emiatt sokszor állni kényelmesebb volt a quadon, mint ülni. Mivel eléggé nagy sebességgel haladtunk, ezért letérni az útról a kövek közé kifejezetten veszélyesnek tűnt.
Most először ültem quadon, ami már önmagában is egy hatalmas kaland volt, a sivatag végtelen homok- és kőtengere a tűző nappal a fejünk fölött pedig igazán utópisztikus élménnyé varázsolta.
A quadozás után kipróbáltuk a buggyt is. Ezzel már jóval kisebb kört mehettünk, de így is nagyon Mad Max hangulatba kerültünk.
Miután letettük a buggyt, következett a beduin falu, ahová dzsippel vittek minket.
Kik a beduinok? A beduinok hagyományosan nomád életmódot folytató arab népcsoportok, akik főként Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagos vidékein élnek, így Egyiptomban is. Sokan ma már félig letelepedett életet folytatnak, de továbbra is őrzik a sajátos kultúrájukat, nyelvjárásukat és szokásaikat. A beduin közösségek híresek a sivatagban való tájékozódási képességükről és a természethez való alkalmazkodásukról. A keleti-sivatagban élő beduin közösségek hagyományosan nagyra értékelik a vendégszeretetet, amelynek egyik legfontosabb eleme a tea. Az érkezőket gyakran fekete teával kínálják, amit sivatagi gyógynövényekkel ízesítenek. A tea általában édes és kis poharakban, fém bögrékben kínálják őket.
A faluba érkezéskor teával fogadtak, majd megkínáltak a shraknak nevezett, saját készítésű lapos kenyerükkel. A kenyeret majszolva megnézhettük a következő adag kenyér sütésének technikáját is.
Shrak avagy a sivatagi kenyér. A beduinok hagyományos kenyere a shraak, egy vékony, lepényszerű tésztaféle, amit fém sütőlapon, nyílt tűz fölött készítenek. A tésztát lisztből, vízből és sóból gyúrják, majd kézzel nyújtják ki, amíg szinte áttetszővé válik. A gyors sütésnek köszönhetően a kenyér kívül enyhén ropogós, belül hajlékony marad, így jól használható mártogatáshoz vagy húsok mellé.
Így sütik a kenyeret a beduinok a Keleti-sivatagban, Egyiptomban.
A beduin faluban volt lehetőségünk egy pár lépést tevegelni is, ami szintén nagyon egyedi és felejthetetlen élmény marad. Csaba egy nagyobb, én egy kisebb és kifejezetten extrovertált tevét kaptam, aki folyamatosan pózolt a kamerának 😆.
Ezekről a beduin falvakról azért azt érdemes tudni, hogy amolyan patyomkin falvak. 4-5 család él bennük, akik kifejezetten abból élnek, hogy turistákat fogadnak. Éppen ezért a faluban üzemeltetnek egy kis szuvenír „boltot” is, ahol helyi kézműves termékeket lehet vásárolni. Ettől függetlenül nagyon érdekes volt, örülök, hogy nem hagytuk ki.
Naplemente a beduin faluban, a Keleti-sivatagban.
A naplemente végül a faluban ért minket, ami a sivataggal és a Vörös-tenger hegyeivel igazán festői látvány volt.
A beduin faluból visszatérve következett a szafari záró programja, ami egy folklórral egybekötött vacsora volt. Ételből itt nem igazán volt nagy választék, főleg frissen sütött koftát kínáltak rizzsel és salátával. A műsor kikapcsoló volt a szafari után, ahol újra láthattunk egy hastáncot és tanura táncot is.
Mi az a kofta? A kofta az arab világban, így Egyiptomban is népszerű étel, amely darált húsból – leggyakrabban marhából vagy bárányból – készül, fűszerekkel, hagymával és petrezselyemmel ízesítve. Az egyiptomi változatot általában nyársra húzva, parázson sütik, így kívül ropogós, belül szaftos marad. Gyakran tálalják tahiniszósszal, friss salátával vagy rizságyon.
Még fel sem ocsúdtunk a mozgalmas nap utáni kellemes műsorból máris a dzsipeknél találtuk magunkat, olyan gyorsan kitessékelték a jónépet. Köszönték, hogy eljöttünk, fizettünk, de most már inkább kívül tágasabb 😄.
A quadozásról egyébként készítettek GoProval videofelvételeket, amit természetesen plusz pénzért meg lehetett vásárolni. Gondoltuk legyen, végül is hatalmas élmény volt. Otthon miután letöltöttük a felvételeket vettük észre, hogy a GoProjuk kameráján van egy hatalmas repedés, így a videók szinte használhatatlanok 😖.
10. nap – hajókázás a Vörös-tengeren
A következő nap már tényleg a Vörös-tengerről szólt. A hurghadai kikötőből speed boattal mentünk ki a Vörös-tengerre. Az első program a delfinekkel úszás / sznorkelezés lett volna, már ha találtunk volna delfineket, de aznap valahogy nem akartak barátkozni. Viszont a kapitány kárpótlásul átengedte kicsit a speed boat vezetését, ami egész vicces pillanatokat eredményezett.
Az útitervben volt egy lakatlan sziget meglátogatása is. Amikor ott voltunk a sziget szintje alig emelkedett a tenger szintje fölé, így teljesen olyan volt, mintha vízen jártunk volna.
Egy kis ízelítő a Vörös-tengerből.
Ezután következett a parasailingezés. Nagyon vártam ezt a programt, de ez sajnos hasonló csalódás lett, mint a hőlégballonozás Luxorban. A mentőmellények, amiket adtak annyira büdösek voltak, hogy a tengeren jellemző állandó légmozgásban is már-már elviselhetetlen volt. Azok a mellények a szagból következtetve soha nem voltak tisztítva. Szerencsére mi nem fürdőruhában voltunk, így nem ért a bőrünkhöz, de sokan csak fürdőruhára vették fel.
És ha mindez nem lett volna elég, a negatív élmény mélypontja az volt, hogy leérkezéskor mindenkit belemártottak először a tengerbe és csak azután húzták a csónak fedélzetére. Ez a mártózás nem igazán esett jól úgy, hogy előtte két nappal még lázas voltam.
Igazán kár, pedig odafönt fantasztikus élmény volt és a kilátás is minden irányban nagyon megérte volna az árát.
Délután értünk vissza a szállodába, így a nap hátralévő részét már csak a parton töltöttük.
11. nap – snorkelezés a Vörös-tengerben
Ha már a Vörös-tengernél voltunk, nem maradhatott ki a snorkelezés sem. Mivel inkább korallos tengerpartot szerettünk volna a homokos helyett, ezért esett a választásunk Sahl Hasheeshre Hurghada helyett.
Az a jó a decemberi nyaralásban, hogy alig voltak a parton. A levegő hőmérséklete teljesen rendben volt a strandoláshoz (28-30 °C), azonban a víz, a maga 22-23 °C–jával nekem nagyon hidegnek tűnt, de azért hozzá lehetett szokni.
Ilyen volt a Vörös-tenger Sahl Hasheeshnél.
A szálloda partja tényleg korallos, azonban nagyon kis területre engednek be. Mint utólag kiderült, ennek az volt az oka, hogy pár hónappal az ott jártunk előtt ennek a szállodának a partján volt egy halálos cápatámadás, és ezért voltak ezek a szigorú előírások.
Akkor snorkeleztem először, de nekem nagyon bejött és nagyon sajnáltam a kieső 1 napot, amit Luxorban kényszerpihenővel kellett töltenünk a snorkelezés helyett. Ugyan nem volt olyan látványos élővilág a tengerben, mint amire számítottam, de azért így is sok érdekességet lehetett látni.
Azonban a snorkelezésre már csak fél nap maradt, ugyanis kora délután eljött az ideje, hogy búcsút intsünk Egyiptomnak és visszautazzunk Stuttgartba.
Mivel Hurghada délebbre és keletebbre van Kairótól, így a repülőút visszafelé kb. 1 órával tovább tartott.
Programszervező a Vörös-tengernél
Ahogy írtam is már, a programokat még itthonról választottuk. Online sikerült rátalálnunk Anikóra, a Hurghada Neked csapattól, aki tényleg mindenben maximálisan és rugalmasan a segítségünkre volt. Nem csak a programokat szervezte meg, de mindig gondoskodott a transzferekről is a programokhoz és a programok után annak ellenére, hogy mi nem Hurghadaban, hanem 35 km-rel arrébb szálltunk meg. Bár itt nem idegenvezetésről volt szó, mint az előző két helyen, azért mindenképpen szerettem volna megosztani ezt a pozitív tapasztalatunkat is. (Ez nem reklám, csak személyes élmény.)
Ezzel az Egyiptomban töltött 11 nappal teljesült egy gyerekkori álmom. Ebbe a 1,5 hétbe rengeteg program fért bele, felejthetetlen élményekkel lettünk gazdagabbak, úgyhogy nagyon hálás vagyok, hogy lehetőségem adódott erre az utazásra.
Ha érdekel, hogy mit érdemes Kairóban megnézni és egyáltalán hogyan érdemes megszervezni egy önálló utazást Egyiptomba utazási iroda nélkül, akkor olvasd el az egyiptomi utazás 1. részéről írt bejegyzést is:
https://eutazo.com/egyiptom-1-resz-kairo/
illetve nézd meg a nílusi hajókázásról és a Nílus menti látnivalókról írt 2. részt is:
https://eutazo.com/egyiptom-2-resz-negy-nap-a-niluson/
Köszönöm, hogy velünk tartottál!
Ha tetszett a bejegyzés, esetleg hasznosnak találtad és szívesen olvasnál máskor is hasonló útleírásokat és gyakorlati infókat az adott hellyel, utazással kapcsolatban, akkor kövesd az EUtazó/travEUller oldalát a facebookon és az instagramon, hogy értesülj az új bejegyzésekről.