Tartalomjegyzek
Egy hétvége Würzburgban.
Kirándulás ideje: 2025 augusztus
Az utolsó szabad nyári hétvégénk egyikét kihasználva 2 napot töltöttünk Bajorország egyik legszebb egyetemvárosában, Würzburgban. Hirtelen jött az ötlet, pénteken találtuk ki, szombaton reggel már úton is voltunk a Stuttgarttól kb. 150 km-re észak-keletre fekvő városba.
Szállás
A szállást péntek este foglaltam le a Bookingon, így az utolsó pillanatban már nem volt túl nagy a választék. Ebbe biztosan az is nagy szerepet játszott, hogy mind Bajorországban, mind a szomszédos Baden-Württembergben ez az időszak (augusztus elejétől szeptember közepéig) az iskolai nyári szünet és így a szabadságolások ideje. Ilyenkor mindenhol nagyobb a tömeg, sokkal több a turista, már csak azért is, mert Németországban elég jelentős a belföldi turizmus. Egy szó, mint száz, ha ebben az időszakban tervezel utazást ebbe a két tartományba, érdemes időben gondoskodni a szállásról és felkészülni a megnövekedett turista forgalomra.
Városi kiránduláshoz mi szeretünk belvárosi szállást foglalni, ahonnan minden látnivaló gyalog elérhető, így nincs gond az utazgatásra és nem megy vele az idő sem. Würzburgban is több belvárosi szálloda és airbnb lakás közül lehet választani (főleg, ha időben állsz neki a szervezésnek 😄).
Utazás
Ahogy írtam Würzburg Stuttgarttól kb. 150 km-re található, így autóval volt a legegyszerűbb odautaznunk.
Ha Budapestről szeretnél tömegközlekedéssel Würzburgba utazni, akkor ezt repülővel és vonattal is megteheted.
Vonat
Budapestről Würzburgba vonattal jelenleg 1 átszállással lehet eljutni. Vagy Bécsben vagy Salzburgban kell átszállni és a menetidő a különböző feltételektől függően kb. 9 – 11 óra.
Repülő
Würzburgnak nincs saját nemzetközi forgalmat bonyolító repülőtere, így Budapestről célszerű vagy Frankfurtba vagy Stuttgartba repülni, majd onnan vonattal továbbutazni. A repülőút mindkét esetben kb 1 – 1,5 óra, és ehhez adódik még a Németországon belüli vonatozás.
Würzburg Frankfurttól kb. 120 km-re, keletre található. Frankfurt – Budapest között jelenleg a Ryanair és Lufthansa közlekedik. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a fapados járatok általában nem Frankfurt am Main központi repülőterére, hanem Frankfurt Hahnra érkeznek (és indulnak), ami kb. még 120 km-t jelent Frankfurttól nyugati irányba, azaz Würzburgtól éppen ellentétes irányba.
A másik lehetőség Stuttgart. Stuttgart – Budapest között jelenleg a Wizzair és az Eurowings repül.
Parkolás
Ha viszonylag korán érkezel, akkor nem lesz gond a belvárosban sem a parkolás, azonban kb. 11-12 órától szinte lehetetlen a belvárosban szabad parkolót találni annak ellenére, hogy a belvárosban több parkolóház is van és a kastély előtti téren is egy hatalmas felszíni parkoló található. A parkolás díja 15-20 € / nap között mozogtak.
Gyorstalpaló Würzburgról
A közel 135.000-es lélekszámú Majna parti város, Frankföld (Franken) 2. legnagyobb városa Nürnberg után, Bajorországban pedig a 6. legnagyobb város.
Würzburg történelmi város, az első írásos emlék a 700-as évek elejéről való, amiben a várost egy erődítményként említik. A város azonban már 604-től kezdve a frank hercegek székhelye volt. 741-ben püspöki székhely rangot kapott, majd a piac és pénzverési jog elnyerésével már nem csak politikai és egyházi, de gazdasági központtá is vált. Németföldön lovagi tornát is ebben a városban rendeztek először. Würzburgban 1402-ben alapított főiskola alapozta meg a város egyetemvárosi karrierjét. Az ebből a főiskolából kialakuló mai Julius-Maximilians egyetem Bajorország legrégebbi egyeteme. A középkor sötét árnyai azonban a Würzburgi egyházmegyét is elérték és több, mint 260 ember lett a boszorkányüldözés áldozata.
A Würzburg nagyhercegség bukása után 1814-től a város a Bajor királyság része lett. 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen a Würzburgi Egyetemen fedezte fel a röntgen sugarakat, amiért 1901-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Az 1940-es évek nemzetiszocialista kormánya alatt a Würzburgi Egyetem pszichiátriai és neurológiai professzora (Werner Heyde) az Aktion T4 (a náci eutanáziaprogram) főszakértője volt, aminek keretében több, mint 100.000 pszichiátriai betegséggel és fogyatékkal élő embert gyilkoltak meg. A 2. vh vége felé, az 1945-ös bombázások során a város 80%-a semmisült meg.
Hol található Frankföld? Frankföld (Franken) egyike volt annak az öt nagy törzsi hercegségnek – Frankföld, Svábföld, Bajorország, Szászország és Lotaringia –, amelyek a 9–10. században a Keleti Frank Királyság területén alakultak ki, és később a Német-római Birodalom politikai alapegységeiként szolgáltak. Ma ez az 5 milliós régió nem alkot önálló tartományt Németországban, hanem nagyrészt Bajorország északi részén található, kisebb részei pedig átnyúlnak Baden-Württemberg északkeleti, Türingia déli és Hessen délkeleti területeire.
Látnivalók
Würzburgi püspöki palota
Mivel a szállodai szobát csak délután 3-tól lehetett elfoglalni, így mi rögtön a palotánál kezdtünk, ahol 1/2 10 körül még csak lézengtek az autók a parkolóban. A palota kertje ingyenesen látogatható, a palotát viszont belépődíj ellenében lehet megnézni. A felnőttjegy 10 €, 18 éves kor alatt azonban teljesen ingyenes a belépés (2025).
Fél óránként indítanak német nyelvű idegenvezetést is, amiért nem kell külön fizetni, a belépőjegy tartalmazza, de a palota vezetés nélkül is végigjárható. Az idegenvezetés amúgy nem mutatja be az egész épületet, csak az emelt első két helyiségéig tart, ami alatt kicsit megismerkedhetünk Schönborn hercegpüspökkel, aki a palotát építtette, Balthasar Neumannal az építésszel és Giovanni Battista Tiepolóval, aki a palota freskóiért volt felelős.
A barokk stílusú palotát 1720-ban kezdték el építeni, az utolsó simításokkal pedig 60 év után, 1780-ban lettek kész. Fő nevezetessége a lépcsőház menyezetét díszítő freskó, ami a világ egyik legnagyobb egybefüggő freskója. A palotában összesen 40 barokk és rokokó stílusú szobát lehet bejárni, valamint megtekinthető a palota barokk temploma is.
A Würzburg püspöki palota 1981-től szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Grafeneckart
A püspöki palota, templom és kert bejárása durván 3 órát vett igénybe, ráadásul az eső is elkezdett szemerkélni, úgyhogy itt volt az ideje az ebédnek. A belváros egyik legszebb épülete a Grafeneckart, amiben jelenleg a „Ratskeller” nevű étterem üzemel. Annyira megtetszett a hely, hogy végül ide ültünk be.
Maga az épület Würzburg legrégebbi világi épülete, amely a 12. századból maradt fenn. Nevét Eckhard de Foro egykori bíró és várgróf után kapta. Az épület 1316 óta szolgál városházaként. A 15. században emelt 55 méteres torony órával és haranggal vonzza az ember tekintetét. Az épület nyugati részét „Grünbaum”-nak nevezik, utalva a régi törvényhozó hársfára, amely egykor az épület előtti téren állt. Ennek a fának állít emléket a ház falára festett fa is.
Az épület földszintjén kapott helyet egy kis kiállítás, ami a város II. világháborús történetét mutatja be.
Marienberg erőd a szőlőhegy tetején
Ebéd után újult erővel vettük újra nyakunkba a várost. Időközben szerencsére az eső is elállt, úgyhogy jöhetett a következő látnivaló. A Marienberg erőd a belvárossal szemben, a Majna másik partján magasodó dombtetőn áll. Az odavezető utba egy kis kerülőt is beiktattunk, és a Ludwigs-hídon keresztül mentünk át a túlpartra annak reményében, hogy onnan szép látványt nyújt majd a a Régi Majna-híd. Azonban a két híd túl távol van egymástól ahhoz, hogy emiatt megérje a Ludwigs-hídra felsétálni.
Gyalog sétáltunk fel a Marienberg erődhöz, de autóval és busszal is megközelíthető. A gótikus korban épült, majd a reneszánsz idején bővítéssel ellátott Marienberg erőd Würzburg legismertebb jelképe. Egykor a hercegpüspökök székhelye volt, amíg át nem költöztek a az újonnan felépült reprezentatívabb püspöki palotába. Az erőd kapuin áthaladva érhető el a Majnafrank Múzeum, egy homokkőből készült lóitató, egy 100 méter mély kút és a Fürstengarten (fejedelmi kert).
Az erőd, a belső várudvar és a kert jelenleg felújítás alatta áll, így ezek most nem látogathatók. Azonban a Majnafrank Múzeum 5 €-ért továbbra is megtekinthető. Ebben a múzeumban látható Bajorország egyik legnagyobb művészeti gyűjteménye. A frank művészek alkotásai a román kortól egészen a 19. századig terjedő időszakból kerültek kiállításra.
A külső várudvar szerencsére nincs lezárva. Ott érdemes kisétálni egészen a várfalig, mert onnan nagyon szép kilátás nyílik a városra. Itt amúgy elég nagy élet volt, úgy tűnt a helyi fiatalok előszeretettel töltik itt baráti társasággal az idejüket.
Alte Mainbrücke (Régi Majna-híd)
Az erődből már a Régi Majna-hídon mentünk vissza a belvárosba. Azonban a hídon annyi ember hesszelt, hogy nehéz volt átjutni a másik oldalra. Ott aztán kiderült, hogy a híd melletti Régi Majnamalom épületének tetőtere pont a híddal van egymagasságban és jelenleg a tetőtérben egy étterem üzemel, a Brückenschoppen, ami a híd felé borkiméréssel is foglalkozik. Így a híd tele van boros poharakat szorongató, beszélgető, vidám baráti társaságokkal és turistákkal.
A Régi Majna-híd már 1120 körül kőhídként szolgálhatott, így a legrégebbi ilyen kőhidak közé tartozik Németországban. A mai formáját a 15. században nyerte el.
A híd 4,5 méter magas szenteket ábrázoló szobrai az 1730-as években kerültek a hídra. 1912-ben azonban az akkor már közel 200 éves szobrokat bezúzták, hogy homokőként használják építőanyagnak az útépítéshez. Később ezeket eredeti formájukban visszaépítették, de az 1945-ös bombázás során ismét súlyosan megsérültek, így újra restaurálásra szorultak.
Szent Kilian-székesegyház vagy Würzburgi dóm
Miután visszaértünk a belvárosba a hatalmas méreteivel a Würzburgi dóm nézett velünk szembe hívogatóan, aminek nem is tudtunk ellenállni. A székesegyház a 105 m-es hosszúságával Németország 4. legnagyobb román stílusú temploma. A helyén már a 8. sz-ban is egy székesegyház és kolostor állt, ami az idők során többször is a tűz martalékává vált. A ma is látható román stílusú dómot és kolostort a 11. sz-ban építették fel, de az évszázadok során többször bővítették és átépítették. A 16. sz-ban az oldalsó hajókat gótikus stílusban építették át, míg a 17. században a belső tér barokk külsőt kapott. A templom azonban a 2. világháborúnak is áldozatul esett, és a háború után román stílusban állították helyre, így az egykori barokk pompáját már nem kapta vissza.
A katolikus templomba belépve egy hatalmas menóra fogadja a látogatót. Ez egy nem mindennapi látvány, hirtelen össze is zavarodtunk, hogy akkor most milyen templomban is vagyunk. Végül az interneten találtunk rá magyarázatot. A menóra a zsidóság egyik legősibb szimbóluma, és a dómban való elhelyezése a zsidó–keresztény párbeszédet és megbékélést szimbolizálja. A würzburgi egyházmegye ezzel a gesztussal fejezi ki a zsidó közösséggel való szolidaritását és a közös gyökerek elismerését. 2021-ben a menóra elhelyezésének apropója az „1700 év zsidó élet Németországban” jubileumi év volt, amely során számos vallási és kulturális esemény zajlott az országban.
Mi a menóra? A menóra a zsidó vallás egyik legősibb szimbóluma: egy hétágú mécstartó, amely eredetileg olívaolajjal működött, nem pedig gyertyával, mint manapság. A menórát Mózes parancsára készítették és később a jeruzsálemi templom központi tárgya lett. A papok minden este meggyújtották, a láng sosem aludhatott ki, mert a láng Isten örök jelenlétét jelképezte.
A ménórának több jelentése is volt: egyrészt a 7 napot szimbolizálta, másrészt a világ 6 irányát (előre, hátra, jobbra, balra, fent, lent) és az időtlen Istent, de a fény, a tudás és az isteni jelenlét jelképe is.
A modern korban a menóra nemcsak vallási tárgy, hanem a zsidó identitás és kultúra szimbóluma is.
Megnézhetjük még a templom altemplomát és a templomhoz tartozó kolostor kerengőjében is sétálhatunk egyet.
Neumünsterkirche
A dómtól pár tíz méterre áll a Neumünster templom. A 11. században alapított Neumünster apátság templomát is többször bővítették és átépítették. A barokk homlokzatát és belső terének kialakítását a 18. században kapta.
Mivel a hagyomány szerint a templom helyén halt mártír halált az ír vándorló püspök Kilian és társi Kolonat és Totnan, ezért a templom a mai napig zarándoklatok kiindulópontja és célja is.
Ennek a templomnak is meg lehet nézni az altemplomát.
Ezután itt volt az ideje elfoglalni a szállást, ami nagyon közel volt a 2 templomhoz. Este azonban tettünk még egy sétát a kivilágított belvárosban és a Majna parton, ahol a Régi Majna-hídnál még mindig hatalmas élet folyt.
Kilátás a szőlőhegyről
A tervek szerint másnap reggel a napfelkeltét a szőlőhegyről az erőd falai alól néztük volna. Azonban ahogy ez ilyenkor lenni szokott, nem sikerült elég korán felkelnünk, és ráadásul még egy hegyet is le kellett küzdenünk, úgyhogy már fent volt a nap mire felértünk. De még így is nagyon megérte ez a reggeli hegymászás, mert csodás volt a még üres, alvó város a reggeli napsugarak lágy érintésében.
Visszafelé pedig teljesen bevehettük a korai órának köszönhetően még mindig teljesen üres Régi-Majna hídat, amire alig lehetett ráismerni a rengeteg ember nélkül.
Végül a belvárosban a híd lábánál ültünk be egy pékségbe reggelizni, ugyanis kicsit sokalltuk a 17,5 € / fő reggelit a szállodában. Azonban a pékségben sem jöttünk ki sokkal olcsóbban, és még a választék sem volt olyan nagy. Csaba rántottás zsemlét evett, ami már kora reggel hideg volt és amit végképp’ nem értettünk, hogy hogyan lehetséges egy pékségben a reggeli menühöz hűtőideg kenyeret adni??? Egyszóval rossz vásárt csináltunk a reggelivel.
Alter Kranen – Régi Daru
A reggeli után a Majna-parton elindultunk megnézni a régi darut. A híd erről az oldalról különösen szép arcát mutatja, hiszen ott van háttérnek a szőlőhegy tetején álló erőd is. Persze én nem arról az oldalról fényképeztem le 😆.
Az 1773-ban épült régi daru egy kettős karú kikötői daru, ami alatt egy régi városkapu is megmaradt, és jelenleg ipari műemlék. Állítólag barokk stílusban épült, ez számomra kicsit nehez értelmezhető egy darunál, mindenestre a háborút sértetlenül úszta meg és a mai napig működőképes, bár már több, mint 100 éve nem használják. A darut vízszintmérővel és árvízjelzőkkel is ellátták.
Hajókázás a Majnán
A régi darunál van a kikötő, ahonnan a sétahajók indulnak napjában többször is. Ha már ott voltunk és 5 percen belül indult is egy hajó, hát gyorsan felültünk rá. A hajó Veitshöchheimig közlekedik és vissza. Egy retúr jegy 15 €-ba kerül és az út kb. 2 x 40 perc. (2025)
Würzburg borvidék, így a város körül rengeteg szőlőhegy található, aminek egy részét a hajó út elején lehet is látni. Ezeken kívül azonban a Majna ezen szakaszán nincs igazi látnivaló. A folyó fontos szállítási eszköz volt, ezért több ipartelep is ideépült. A hajóút így több ipartelep mellett is elhald. Mivel nincs igazán látnivaló, így ez a hajóút inkább egy lelassulásnak, a rohanásból való kikapcsolódásra jó, amihez a Majna azért kellemes környezetet biztosít.
A hajóúttal el is ment a délelőtt így szednünk kellett a lábunkat vissza a szállodához, mert délig kellett kijelentkezni. A csomagokat beraktuk a kocsiba, de még korán volt a hazainduláshoz, így arra gondoltunk, hogy villamossal is felfedezzük a várost, a bátyám úgyis mindig erre ösztönöz. Azonban alig mentünk egy pár megállót, egy tüntetés felvonulása kanyarodott a villamos elé rendőri kísérettel, így a villamos gyakorlatilag lépésben tudott csak haladni. Ennek így nem volt értelme, úgyhogy leszálltunk és gyalog folytattuk tovább az utat, amikor elértünk a Marktplatzra.
Marienkapelle
A Marktplatzott kár lett volna kihagyni, még akkor is, ha vasárnap miatt a piac nem üzemelt. Azonban a téren áll a Marienkapelle. Már a neve is tükrözi, hogy ez a méretei ellenére „csak” egy kápolna, ugyanis nem kapott plébániatemplomi jogot. (Van egy Marienkirche is Würzburgban, az azonban a Marienberg erőd falain belül található.) A gótikus templom több, mint 100 éven keresztül épült (1377-1480) és később is többször átépítették. Többek között ebben a templomban van eltemetve a Würzburgi püspöki palota építésze, Balthasar Neumann.
A kápolna építését tragikus események előzték meg. A kápolna helyén egykor egy zsinagóga állt és a környék zsidók lakta negyed volt. 1347-ben azonban pestis járvány ütötte fel a fejét a városban, és ha valamire nincs magyarázat, márpedig akkor még nem ismerték a pestis okát, szükség van egy bűnbakra, amit akkor a zsidókban találtak meg. A progrom során a zsinagóga is leégett és a helyére emelték a kápolnát. A monda szerint a zsinagógából csak a mikve maradt meg, ami a kápolna sekrestyéje alatt található, azonban a feltárások ezt nem erősítették meg.
Mi a mikve? A mikve egy rituális fürdő, amelyet a zsidó vallásban spirituális megtisztulásra használnak. A mikve vizének természetes eredetűnek kell lennie – például esővíznek vagy forrásvíznek –, és úgy kell kialakítani, hogy a víz állandóan összeköttetésben legyen a természetes forrással. A mikve tehát nem egyszerű fürdő, hanem a testi és lelki megtisztulás szimbóluma.
Falkenhaus
A Marktplatz másik jellegzetes épülete a rokokó homlokzatú Falkenhaus. Az épület eredetileg a 14. században a dóm plébánosának lakhelye volt, majd később egy vendéglős kezébe került, akinek az özvegye a 18. sz. közepén díszíttette fel az épület homlokzatát vándor stukkó készítőkkel. A háború alatt teljesen elpusztult, azonban a helyreállítások során az eredeti rokokkó homlokzattal építették vissza. Az épület jelenleg könyvtárként üzemel.
A Marktplatzról lassan visszasétáltunk a parkolóhoz és búcsút intettünk Würzburg városának. Ezzel a hirtelen kirándulással kellemesen zárhattuk az idei nyarat.
Ha kedveled a német történelmi városokat, várakat, akkor ne hagyd ki a Heidelbergről szóló bejegyzésemet sem 😉:
https://eutazo.com/heidelberg_nemetorszag/
Köszönjük, hogy velünk tartottál!
Ha tetszett a bejegyzés, esetleg hasznosnak találtad és szívesen olvasnál máskor is hasonló útleírásokat és gyakorlati infókat az adott hellyel, utazással kapcsolatban, akkor kövesd az EUtazó/travEUller oldalát a facebookon és az instagramon, hogy értesülj az új bejegyzésekről.